Popov, Alekszej: A színjáték művészete - Korszerű színház 18-19. (Budapest, 1960)

A díszlettervező

A díszlettervező Felgördül a függöny, még egy szét sem hallottunk, nem tudjuk, kik azok az emberek, akiket a színpadon látunk, de már megütött bennünket egy bizonyos kor, valamiféle is­mert és hozzánk közelálló vagy távoli és furcsa élet aro­mája. A színpadon művészileg átalakított életet látunk és azonnal észrevesszük az ábrázolt élet szemléletének jelle­gét, az előadás díszleteit tervező művész Ízlését és vér­­mérsékletét. Gazdag, szép és egyben léha, lusta élet tesped itt a szemünk előtt a hatalmas kerevetekkel berendezett, nagysze­rű szobákban. Ezeken a kereveteken soha nem üldögélt nagy­számú, zajos, élénk társaság. Rém lakószobák ezek, hanem kiállítás, a nemesi fészkek korából való kastély - Íme ez Turgenyev Egy hónap falun cimü darabja Dobuzsinszkij dísz­lettervező meglátásában a Művész Színház színpadán. A kere­veteken heverő diszpárnákat kicirkalmazott sujtásokkal varrták ki, és nem csupa nsujtás,,-e Dobuzsinszkij egész színpadképe? A falak, a butor, az ablakok, az asztalon he­verő tárgyak - minden, minden összefügg egymással, minden a kor pecsétjét hordja magán és az itt élő embereket jel­lemzi. Ezekben a szobákban a tárgyak világa és esztétikuma Turgenyev darabjának embereiről mesélt és nemcsak mesélt, hanem segített is a színészeknek, hogy megtalálják a kellő viselkedést a szerepben, testi közérzetüket, a közjátékokat stb. Jelenleg a szovjet díszlettervezők, színészek és ren­dezők másként látnák Turgenyev korát és müveit, másként látnák a darab világát is, ez azonban - Dobuzsinszkij korát tekintve - semmit sem von le az Egy hónap falun díszletter­vezői megoldásának csorbítatlan értékéből.- 86 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom