Popov, Alekszej: A színjáték művészete - Korszerű színház 18-19. (Budapest, 1960)

Az atmoszféra

- Üljön csak le, üljön csak le, majd arrább húzódunk.- Volt valahol egy zsebkésem...- Mindjárt elveszem a bőröndöt, ha útjában van.- Vegyen csak a sóból, vegyen csak - nem sirok miatta.- Messzire utazik?- Rosztovba,- Elvehetem a poharát?- Mindjárt kiöblítem.- Sok jó ember kis helyen is megfér...

Ugyanazok az emberek most már figyelmesek, udvariasak és előzékenyek egymással. A kocsiban más atmoszféra keletkezett. Következésképpen: az atmoszféra dinamikus és nem statikus fogalom, amely a feltételezett körülmények és események változásának megfelelően maga is megváltozik.

A nap mindegyik szakának: a reggelnek, a délnek, az erdőben, a rónán, a hegyekben eltöltött sötét éjszakának megvan a maga szín- és hangskálája, a cselekvés helyével és idejével kapcsolatos és az ember által érzékelhető atmoszférája. Az atmoszféra az idő és a hely levegője, az a hangokból és minden egyéb elképzelhető dologból álló világ, amelyben az emberek élnek.

A színpadi atmoszféra művészeti fogalmát kétségkívül a moszkvai Művész Szinház teremtette meg.

Egyrészt a realizmushoz, az életigazsághoz való hűség, másrészt a korszerű drámára való törekvés indította arra a Művész Színházat,hogy gazdagítsa kifejezőeszközeit. Mindaz, amit Szurikov, Repin, Szeröv festészete, Puskin, Gogol,Tolsztoj nagy orosz irodalma már régen birtokba vett, Sztanyiezlavszkij és Kyemirovics-Dancsenko rendkívül finom művészetének eredményeként bevonult a szinház kincsestárába is. A színháznak ehhez az uj kifejezőeszközökkel való gazdagításához elsősorban Csehov járult hozzá a maga ujtipusu dramaturgiájával.- 78 -