Popov, Alekszej: A színjáték művészete - Korszerű színház 18-19. (Budapest, 1960)
A rendező elgondolása
De elmondhatjuk-e, hogy ebből áll a rendező egész fegyvertára? Nem, ez még nem minden. A darab világába való behatolás útja szélesebb és bonyolultabb ennél. A darabot határozott világnézetű művész irta, akinek megvan a maga egyéni látásmódja és stílusa. Ha a rendező maradéktalanul meg akarja érteni a darab drámai jellemeinek lényegét, atmoszféráját, ha be akar hatolni a szerző gondolatainak és érzéseinek egész szövevényébe, akkor nemcsak a szóbanforgó darabot kell tanulmányoznia, hanem az illető szerző valamennyi színdarabját. Tudjuk, milyen nagyszerű érzéke volt az irói egyéniséghez Nyemirovics-Dancsenkónak. <5, mint egykori drámairó, aki kitapasztalta a darab művészi megalkotásának folyamatát, s mint későbbi nagyszerű és finomérzékü színpadi alkotóművész, mindenki másnál világosabban látta a darab és az előadás művészi kialakulásának útjait. Nyemirovics-Danceenko gyakran hangoztatta, hogy sokan nem értékelték kellőképpen a Művész Szinház nagy erejét, amely abban állt, hogy rá tudott tapintani a drámairó művészi egyéniségének lényegére. "Kezdetben - mondotta Nyeroirovics-Dancsenko - a rendező színházának neveztek bennünket, aztán, amikor színészeink művészileg felnőttek, a nagyszerű színészek színházának kezdtek nevezgetni. Én azonban úgy gondolom, hogy a Művész Színházra leginkább a szerző színháza elnevezés illik." Valóban, minél mélyebben hatolt be a szinház művészi arculatuk szempontjából egészen különböző szerzők egyéniségébe, annál gazdagabban tárult fel művészi módszere és annál utánozhatatlanabb és plasztikusabb lett művészi profilja. Ugyanakkor pedig hány szinház félti eredetiségét és húz egy kaptafára, éppen sgját művészi profiljának megóvása- 6?
