Vilar, Jean: Újítás és hagyomány - Korszerű színház 17. (Budapest, 1960)
Csőpostalevél egy drámaíróhoz
zel 3zemben legnagyobb szerelmi költeményünk. Ezt kellene elmondani az iakolásgyermekeknek. De ha vannak is nagyszerű oktatóink, ez nem változtat azon a tényen, hogy hazai közoktatásunk folyamatos bűnt követ el a gyermekek ellen.Franciaországot megölik azzal, hogy túlságosan ki akarják művelni. Mint tudja, három gyermek apja vagyok; hét, tiz és tizenkét évesek. Többet dolgoznak, mint a TNP igazgatója! És ilyen körülmények között, iskolapadjaikban, a rengeteg tanulnivaló súlya alatt görnyedve, ugyan hogy is találhatnák Rodrigót szeretetreméltónak? /1952/- 87 -
/