Vilar, Jean: Újítás és hagyomány - Korszerű színház 17. (Budapest, 1960)

Csőpostalevél egy drámaíróhoz

Csőpostalevél egy drámaíróhoz Néhány drámairó.- Claudel.- Bourdet.­­Piohette Két azó a Fösvényről.­Kedves barátom! Abban a reményben irok önnek, hogy sikerül világosan kifejtenem álláspontomat, anélkül, hogy megbántanám, vagy legalábbis anélkül,hogy felesleges rendreutasításokkal csú­foljak meg egy olyan Írót, aki mind a vígjáték, mind a drá­ma területén ugyanarra törekszik, mint mindazok, akik a szinháztól mást várnak banális szórakoztatásnál. Tegnap este ön, mintegy provokáció gyanánt, azt vágta a fejemhez: "Éljen Guitry!" /^6/ ^alán meglepi önt, de ezt az "Éljen Guitry!"-t én is együtt kiáltom, ha e vezényszót ön az ellen az álreallsta drámairás ellen szánta, amely több nagy színpadunkon a felszabadulás óta elterpeszkedik. Mindazonáltal az a tény, hogy valaki nem ért egyet például Claudel teljes életművével,még nem jelenti azt,hogy Guitrynek ad igazat. Közvetlen elődeink közül Claudel klsé­/65/ Henri Pichette egyike a TNP kevés mai szerzőjének; Nuclea cimü atomháboruellenes szimbólikus drámáját Vilar 1952-ben mutatta be.- /A ford./ /66/ Sacha Guitry /1885-1957/, a kollaboránssá vált ismerte francia színész a bulvárszínházak rendkívül termékeny és népszerű háziszerzője is volt; darabjainak zöme azonban már életében is feledésbe merült.- /A ford./- 82

Next

/
Oldalképek
Tartalom