Vilar, Jean: Újítás és hagyomány - Korszerű színház 17. (Budapest, 1960)

A rendező és a drámai mű

Ez a megállapítás nem szerez nákem örömet. Azért Írom le, mert úgy vélem, hogy Charles Dullln életműve,a maga kí­sérleteivel, nyilvános sikereivel,kudarcaival együtt tanul­ságosabb azokénál a korabeli szerzőkénél, akiket ő játszott vagy indított el Útjukon. Az a színpadi stiluskeresés,' ame­lyet Duliin Pirandello, az adaptált Arisztophanész, a meg­talált Balzac stb. müveivel kapcsolatban folytatott és ame­lyet a közönség /vagy az elit/helyeslése vagy közönye szen­tesített, véleményem szerint többet árul el körünkről, mint a Dullin színházában azelőtt vagy jelenleg játszott mai Írók sánta filozófiája vagy banális stílusa. Meggyőződésem az is, hogy Jouvet stílusa, ez a vilá­gos, tiszta, haszontalan csecsebecsék és erőltetett kecses­ség nélküli stilus messze felülmúlja - bármlnt vélekedjék /19/ erről Jouvet maga - Jean Giraudoux és Marcel Achard müveinek satnya drámai értékeit vagy Jules Romains kissé otromba radikál-szocialista élcelődéseit. Jól tudjuk azt is, hogy mit kerestünk vágyakozva Pitoeff szinpadánta gyermekkor ás a padlásszobák titkos vi­lágát, ahol egy ócska ládából királyi trón lesz és egy da­rab kalikóból Seherezádé turbánja, mindenesetre egész mást, mint azt a tulfőtt vagy rosszul megfőtt táplálékot, amelyet Pitoeff mai szerzői elénk tálaltak. És megsértem-e Gaston Batyt azzal az állítással, hogy ha volt költő, akinek szelleme ott lebegett az általa veze­tett színházak deszkái fölött, az nem a Maya vagy az Elcse­rélt fejek szerzője volt hanem Gaston Báty maga? /39/ Marcel Achard /sz,1899/a francia bulvárszínházak igen népszerű vlgjátékirója; darabjaiban helyenként némi kritikai mondanivaló is felfedezhető. A legismerteb­bek: Jössz játszani velem? /Voulez-vous jouer avec moâ? 1923/. Faiankó /Jean de la Lune. 1929/. Krumpli /Patate. 1957/ stb.- /A ford./ /40/ Simon Gantlllon Mayája és J.V.Pellegrin Elcserélt.fe­­lek/Têtes de rechange/ c.müve Baty Studio des Ohampb­­îazanak hi:Elysées szinhe /A ford./ hires müeordarabjai voltak.­- 47 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom