Vailland, Roger: Színházi tapasztalatok - Korszerű színház 14-15. (Budapest, 1960)

II. A spanyol kabaréról

cosnőjének táncszáma. Ez az a pillanat, amikor a kettős konfliktus, amelynek jegyében a színjáték megindul - a szinpad és a nézőtér, valamint a földszint és az erkély konfliktusa - feloldódik egy tökéletesen előadott tánc kölcsönös, adott, kapott és megosztott gyönyörében; gyönyör, egyesülés, gyönyörteli egyesülés ez, amely a tánc során a nézőtér egyhangú "öllé!öllé!" biztatásaiban nyilvánul meg, a végén pedig a tapsban és éljenzésben, amelyre a táncosnő bókjai felelnek.

A legutolsó számok kiváló énekesnői és táncosnői soha nem ülnek be az urak páholyába.

Egy fokozatosan kibontakozó mámor után, amely váltakozó fázisokon /ének, tánc/ át fejlődött ki s amelynek jellege gyökeresen más volt a színjáték kezdetén - amikor erotikából fakadt - és a színjáték végén - amikor művészetből fakadt -, az emberek teljes megelégedettségben válnak el egymástól, ahogy ez a kölcsönös élvezet után törvényszerű. /Ezért szolgálja a spanyol kabaré, mint minden játék, ahol az osztályok keverednek, végső soron a hatalmon lévő osztályt: panem et circenses, stb., stb./

Ha - amint ez megesik - a sztár-táncosnő elhibázza számát,akár mert nem ér fel saját hírnevéhez vagy a körülötte szított reklámhoz, akár mert aznap nincs jól diszponálva, a nézőtér és a Bzinpad gyönyörteli egyesülése elmarad, a tapsokat fütty helyettesíti és az emberek elégedetlenül válnak el egymástól.

X

A varieté módszere hasonló a spanyol kabarééhoz.

Itt is gyakorolják a fejlődés elvét, némi változtatással, amelyet a szünet követel meg; az első rész legjobb száma közvetlenül a szünet előtt következik, a sztár rögtön a szünet után, a következő szám pihentetőül visszaesést hoz, aztán újabb fejlődés egészen a fináléig.

Megtalálható a fejlődésen belüli váltakozás is, alig valamivel bonyolultabb formában,amennyiben itt az énekhez és tánchoz akrobata-, zsonglőr- stb. számok csatlakoznak.- 16 -