Vailland, Roger: Színházi tapasztalatok - Korszerű színház 14-15. (Budapest, 1960)

I. A Dimitrievics-féle cigányegyüttesről

ra nászajándékot követelt, amelynek, becslése szerint, le kellett lohasztania egy újságíró kedvét, ml azonban gyűjtést szerveztünk és az esktivó megtörtént. A házaspár nem értette meg egymást. Ez volt az Aranyhalbell szép éjszakák végének kezdete. Megsértettük a színjáték egy áthághatatlan szabályát, amely azt követeli, hogy nézők és színészek csak a színjáték közvetítésével kerüljenek kapcsolatba.

Viszonyunk Dimitrievicsékkel minden este egészen sajátos volt. Ugyanabba a kis helyiségbe voltunk bezárva, ugyanazokat az Italokat ittuk, időnk ugyanúgy volt megszervezve: váltakozás a francia tánczenekar és a cigányok számai között; fejlődés a váltakozásban minden egyes cigány számon belül;és fejlődés a váltakozásban az egyes éjszakák hőfokának,részegségének szempontjából is, aszerint, hogy az éjszaka "ült" vagy "nem ült". 11 megkelt11 vagy "nem kelt meg", vagy esetleg módosult vagy elromlott a folyamat során valamilyen incidens következtében. Soha színészek és nézők között ilyen szoros kapcsolat nem volt.

De ugyanakkor soha ilyen mereven nem is váltak külön színészek és nézők. A nézők számára lehetetlen volt együtt táncolni és énekelni a színészekkel, bármennyire csábította is őket - a műfaj követelményeinek megfelelően - a dallam és a dal. Lehetetlen volt még szólni is hozzájuk. Lehetetlen volt kielégíteni bármilyen vágyat, amelyet ezek a gyönyörű fiatal lányok - akiknek a hangja mintha a hasukból szállt volna fel - egyre izgatóbban keltettek bennünk.

Az a vonzás-taszítás, amely a színészeket és a nézőket egymással szembeállította, ahogy az éj előrehaladt, egyre intenzivebbé vált. A viszony minden szám alatt feloldódott abban a lelkesedésben, mámorban, elragadtatásban, amelybe mindkét felet, nézőket és színészeket, az együttes játékának tökélye ejtette. Hajnalban, a kifejletkor, a kötelék hirtelen szétszakadt és mindenki hazatért otthonába,roskatag lábbal és karikás szemmel, ahogy ez természetes, ha az ember gyönyört kapott és gyönyört adott.- 12 -