Burian, E. F.: Rendező és színház - Korszerű színház 12-13. (Budapest, 1960)
Söpörjétek ki a színpadot! (Apám emlékének)
egy ember esőgépet forgat, a másik a szélgápet hajtja,a harmadik meg esetleg a mennydörgés zsinórját rángatja. Ebben az esetben nyilvánvaló aetafóra jelenne meg, ha a zenekart a nézőtéren elhelyezett erősítőkből hallanánk és a színpadon néhány valószerűtlenül felnagyított esőcsepp hullna a nézőtér felé. A színpad padlója ezüst dróthálóval lenne borítva, amelynek fényét tükrök fognák fel és a publikum közé vetítenék. Az egész jelenet ritmusának egyeznie kellene a zenekar ritmusával és színével. A közönség bizonyára kiszaladna a nézőtérről a félelemtől, hogy megázik, vagy lecsap sorai közé a villám. A színpadi librettó, A modern színház kritikájában gyakran találkozunk azzal a nézettel, hogy a mai színház repertoárjában szívesebben hoznak úgynevezett "félalkotást", mint "kész drámai müvet". Hem ismerek olyan kész drámai müvet, amely önmagában elég lenne ahhoz, hogy jő színház legyen belőle. A drámai forgatókönyvet "félalkotásnak" nevezni enyhén szólva kényelmes dolog és felment bennünket az elemzés kötelességétől, amelytől különben nem menekülhetnénk, ha a színpadi librettók helyességét elismernénk. Nem tudok arról, hogy példánl Shakespeare olvasásra szánt versekként irta darabjait. Sőt ellenkezőleg, a történelemből úgy tudom, hogy darabjait librettónak szánta, amelyek még a színpadon való tökéletesitésre szorulnak. A történelemben minden drámaíró úgy változtatta át drámai anyagát színháza számára, hogy nocsak annak a kornak feleljen meg, amelyben Íródott, hanem a színház viszonyainak is, amelynek számára keletkezett. Senklsem kívánhatja a modern dramaturgoktól, hogy mai kifejlődött színpadi technikájának megfeleljenek majd azok a szerzői észrevételek,amelyek az elmúlt századok technikája számára Íródtak. Épp így azt sem tartom helyesnek, hogy ébredő szabadságharcosaink müveit az akkori cseh nyelven adják ki, mert a régi nyelvezet gyakran elfedi az olvasó előtt a nü igazi értelmét; és nem osztom azt a nézetet sem, hogy a régi drámaírók darabjait úgy hozzuk színre, ahogy ezeket- 83 -