Burian, E. F.: Rendező és színház - Korszerű színház 12-13. (Budapest, 1960)
Söpörjétek ki a színpadot! (Apám emlékének)
kulisszák alkották, amelyekre rá volt festve, hogy "Aida- II.", "A csók III.", stb. Ebben a környezetben olyan színészek mozogtak, akik a szöveget olyan hanyagai mondották,hogy az árthetetlenségében már szinte szép volt s a> egéaa együttvéve valami álombéli költeménynek tűnt előttem. Ezzel az anyaggal a színészek esetleg könnyen megküzdenek. De a premieren az is megtörténhet,hogy ferde padlón kell járniuk, bár egyeneshez szoktak, vagy hogy a kis erdei lépcső helyett többméteres lépcsőn kell lépkedniük, a Lajos - korabeli kis karosszékek helyett pedig tanácstalanul roskadnak le a hatalmas bőr - fotelekbe. Ha a színészek tiltakozása a mozgás korlátozásának ilyen jelenségei ell6n irányulna, akkor teljes mértékben egyetértenék velük. Hiszen a színész a legélőbb közvetítő nézőtér és színpad között és fizikai megnyilvánulásait nem szabad azzal fékezni, hogy a meggondolatlan rendező előre nem látott akadályokat állit eléje. Már túl vagyunk azon az időn, sünikor például a színészt oktalanul ugrálásra kényszeritették, vagy arra, hogy feleslegésen görcsökben fetrengjen a földön ahelyett, hogy normálisan beszélne. A régi kulisszák lerombolását és a súgó eltávolítását a létráramászás vagy az első emeletről való leugrások effektusával pótolni - ez lényegében egy és ugyanaz. Minden játéknak elsősorban meghatározott oka kell hogy legyen. Meg kell okolni még azt is, hogy miért alkalmazunk a színpadon verset; meg kell okolni annak a virágnak a metafóráját,amely a színpadon nyílik ki és régi gyermekkori álmokat idéz, vagy a szerelmi kettősnél nagy vörös könnyeket sir. Az a szerelmes ifjú, aki kedvesét szidja és ezért négy méter magasba harminc lépcsőn rohan fel, hogy onnét hangosabban és f eltünőbben mondhassa el káromló szavait,nemcsak a hatás kedvéért szaladt fel, mint ahogy Meyerhold a "Kaméliás hölgy"-be zseniálisan megmutatta, hanem hogy gesztusai és hangja annál silyosabban hulljanak az eltaszitott kedves fejére. Igen helyes! A színésznek biztosítani kell a mozgás szabadságát!- 79 -