Gémier: Színház és világnézet. Beszélgetések 1925-ből - Korszerű színház 11. (Budapest, 1960)

harmincnyolc,a cirkuszi kocsikhoz hasonló primitiv gőztrak­torokkal vontatott kocsiban vitte városról városra a szük­séges felszerelést,többek között saját áramfejlesztő beren­dezésre is szüksége volt, hiszen ez a kor még a villamosság gyermekkora s az elektromos fény a francia vidéki városok egyrészében is hiányzott még.Az egész vállalkozás egyébként is sokat szenvedett a technikai nehézségek miatt. A mozgó­­szinház'műsorából leginkább Bizet Arles-i nőjének előadását érdemes kiemelnünk. Előadásába igyekezett bevonni a helyi énekkarokat és zenekarokat s minden alkalommal hatalmas tö­megeket, a hivatásos színészek mellett műkedvelőket is moz­gatott a színpadon. A színház vándorútjával kapcsolatos technikai nehézségeket azonban makacs kitartása ellenére sem tudta teljesen legyőzni. A mozgó Nemzeti Színházat Így is a színházi decentralizáció egyik bátor, sok vonatkozás­ban ma sem teljesen elavult kísérletei között kell számon­­tartanunk, különösen, ha meggondoljuk, hogy Gémier elsősor­ban arra törekedstt, hogy közönségét a francia társadalom minél szélesebb rétegeiből toborozza. További kísérletei a szinpadtér teljes átalakításával, a tömegjelenetek felhaszc' ásával és a felesleges díszletek elvetésével kapcsolatosak. Bzeknek nevezetes állomása né­hány szabadtéri játék mellett a Velencei kalmárnak az er­­zsébetkori angol színpadokéhoz hasonló megoldással rende­zett előadása /itt jegyezzük meg, hogy Gémier a legjobb francia Shakespeare-szinészek közül való/, majd az Oidipusz királyé. melyet az egyik párizsi nagy cirkusz porondján mutatott be. Ebbe a sorozatba tartoznak a Trocaderoban ren­dezett Shakespeare- és Molière előadásai is. Nem szabad azonban azt hinnünk, hogy Gémier ujitásai pusztán forraai jellegűek voltak. Épp ellenkezőleg. Egyik alapgondolata az, hogy a ren­dező csak hűséges szolgája lehet a darabnak s tevékenységét főképp a darab eszmei mondanivalójának szolgálatába kell állítania. A leghatározottabban elitéli a l’art pour l’art- 5 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom