Gassner, John: Válság a színpadon - Korszerű színház 10. (Budapest, 1960)
primitiv lélek olyan esztétikájától", amely az egyszerűség kiaknázására irányul,amig végül a művészet üressé válik. Az idealizált naivitás, a mesterkéltségnek ez a különleges kedvtelése telerakta a színpadot törékeny asszonyokkal, aliket holmi kifejezhetetlen sóvárgások szállnak meg - tiszta Mélisande-okkal és Mary Rose-okkal, valamint olyan "két háború közötti" Magdalénákkal, mint Simon Gantillon Hajrájának prostituáltjai és John Van Druten Fényképezőgép vagyok cimü darabjának amorális hősnője'*'0^*, - valamint persze,elkerülhetetlen módon, Udvözült korcsokkal és idiótákkal. A "der reine Tor", a wagneri "tiszta bolond" romantikus alkotás; a mi időnk " tisztátalan bolondja", aki felületi naturalizmusával alkalmas az erkölcsbirák felháboritására, egyszerűen a másik oldala az értelem hiánya ugyanilyen idealizálásának. 6 a tárgyadomb romanticizálásának terméke, mig ellenpárja a virágoskertből került ki. Az "ösztönélet" túlértékelése olyan jellemnek az ábrázolására vezet, aki újra meg újra mindig ugyanazokat a dolgokat érzi, de mégsem ért meg semmit saját impulzusain kivül. Anélkül, hogy vitatná a tisztán ösztönös elemnek azt a jogát,hogy a művészet alapanyagai közt helyet kapjon'*'0^-, Benda tiltakozik az ellen a tan ellen, mely szerint az ösztön "a művészet egyedüli anyaga, a par excellence anyag... Mintha az értelem nem volna ugyanakkora realitás. Mintha Goethe lelke kevésbé lenne valóságos a Mélisande-énál." Goethe szelleme persze újból jogaiba iktatná a komplexsá-103. "...tiszta Mélisande-okkal és Mary Rose-okkal...": Gassner itt Maurice Maeterlinck Pelléas és Mélisande. /1892/ és James M, Barrie Mary Rose /l92o/ cimü drámáinak hősnőire hivatkozik. Az idézett két darab közül Simon Gantillon /sz. 19oo/ francia drámairó Mayája 1924-ben, John Van Druten /sz. 19ol/ népszerű angol drámairó Fényképezőgép vagyok /I Ai a Camera/ c. müve pedig 1952-ben íródott. /- A szerk./ 104. Julien Benda: Belphégor /New-York, 1929/ 77-85.0. az éleshangu kötetben foglalt esszéket, amelyek franciául 1919-ben jelentek meg, 1914 előtt irta.- 77
