Gassner, John: Válság a színpadon - Korszerű színház 10. (Budapest, 1960)
sőeéges példája, de sok más huszadik századi dráma Is tartalmaz formalista elemeket. T.S. Eliots A koktélparti cimli darabjának csúcspontja a második felvonás,amelyben Dr.Reilly, a pszichiáter-őrangyal és társai, Julia és Alex, vallási funkciót teljesítenek: misére emlékeztető szertartásfélét végeznek koktélpoharaikkal. Reilly igy szól: "És most készen vagyunk az ital-áldozatra". Alex "az otthonalapitás igéit" idézi, Chamberlayne-ékre utalva, akiket Dr.Reilly hazaküldött, hogy házasságukat rendbehozzák; Reilly pedig rövid imát mond ezért a párért, mialatt az "őrangyalok" felemelik poharaikat. Azután Alex a hősnőre, Celia Copplestone-ra utalva, aki útnak indult az esetleges vértanuság felé, az "utasok számára rendelt igéket" idési. És a három természetfeletti őrangyal rákezd egy énekre: "Utasok védelmezője /Áldd meg az utat", amelynek formalizmusa részben a •sorok párhuzamosságában rejlik, mint pl. Julia strófájában: Védd meg őt a Hangoktól Védd meg őt a látomásoktól Védd meg őt a zűrzavarban Védd meg őt a csendben. A harmadik, egyszerű példát a spanyol költő-drámairó, Federico Garcia Lorca szolgáltatja, ^zerelmi tragédiájában, a Vérnászban a csúcspont akkor következik be,amikor a hősnő szerelmese, aki megszöktette őt esküvőjéről, végzetes párbajt viv a vőlegénnyel az erdőben. A harmadik felvonás első képében a legtáatralistább hatású vonás a Holdnak és a Halálnak allegorikus figurákként való megjelenése.Bzenfelül beszédük teljesen formális jellegű.A hold például igy szól: Engedjetek! Ablakokon s falak kövén fázva jöttem! Nyissatok tetőt, s sziveket, ahol megmelegedhessem! Fázom!- 54
