Ohlopkov, Nyikolaj: A képzeletszerűségről - Korszerű színház 8-9. (Budapest, 1960)

alatt, az Óceán mélyén.*. - hát meglehet mindezt valósítani a színházban? Akármilyen jól felszerelt legyen is technikailag. Bármilyen sikerrel utánozza is a természet egyes jelenségeit. Természetesen Vlagyimir Alekszandrovics Popov rendkivül hatásos utánzatát teremtette meg a mennydörgésnek, lövéseknek, esőnek és ezeknél sokkal finomabb zajoknak. Popov igazi művész és felfedező. Valóban csodálatos az, amit sikerült elérnie a zajkeltésben. Ki kellett volna alakítani egy egész különleges műhelyt, amelynek vezetője Popov és tanítványai lettek volna. Tiszteljük a "zajok varázslóját", művészete azonban nem elégítheti ki a színház minden igényét még akkor sem, ha a színház mindenben az életet utánozná.

De.... nem szabad megfeledkeznünk a következő kérdésről: kell-e arra törekednie a színháznak, hogy mindent úgy igyekezzék csinálni, ahogyan azt könnyűszerrel megcsinálja a film? Kell-e a színháznak sajátosságainak és természetének nagyságáról megfeledkezve versengenie a filmmel a természet és az élet olyan közvetlen és egyenes felhasználásában, amilyent a film tud megteremteni, tekintettel sajátosságára és sajátos alkotói természetére.

Hiszen elég gyakran előfordul, hogy a színházi rendezők a színházi díszlettervezőkkel együtt nem találják meg egyik vagy másik jelenet sajátosan színházi kifejezőeszközeit és ilyenkor felhasználják a vetítővásznat és a vetítőgépet is, s mindenféle filmre vett dolgokat mutatnak be. Felhasználta ezt gyakran Erwin Piscator, Meierhold és sok tanítványa, köztük én is.

Sajnos, nem volt-e ez sajátságos megalkuvás, amikor "segítségként" egy másik művészethez fordultunk?

Vajon a színházművészet művészi eszközei szegényesebbek, mint a filmművészetéi?

Igen - ha megfeledkezünk a színház hatalmas lehetőségeiről, vagy semmibe vesszük azokat, /annál is inkább, mivel ezek a lehetőségek nem merevek, hanem csak akarni- 88 -