Ohlopkov, Nyikolaj: A képzeletszerűségről - Korszerű színház 8-9. (Budapest, 1960)

Át kell vennünk a mai színház felfegyverzéséhez a múlt századok néhány hagyományát. Alkotóan kell átvennünk. A szellemiekben oly gazdag költő és drámairó, Viktor Guszev igen bátran járt el, amikor a

Majakovszkij Szinház számára megírta drámai hőskölteményét a Három folyó fiait.

Guszev igy nevezte el drámai hőskölteményét,mert ebben három ifjú életét és törekvéseit mutatja be, akik ugyanabban az évben születtek három folyó -a Volga, a Szajna és az Elba - partján. A drámairó a folyókból allegorikus alakokat formált. FelhaszT nálta Osztrovszkij hagyományait a Hópelyhecskéből, a cervantesi Numanciát, az orosz mesék, regék és dalok hagyományait. Emlékezetünkbe idézi ez Daumier Európáját, az országok allegóriáját Michelangelonál, Tizian allegorikus képet, amely a lepantói győzelmet ábrázolta. Azt hiszem, érdekes lenne és bővítené a méreteket s a lehető legmagasabb pontra emelne, amelyről be lehetne látni az "egész világot" és az "egész emberiséget",ha például a szüzföldek meghódításáról, a hatalmas folyók uj mederbe való tereléséről, a "fekete aranynak", az olajnak felkutatásáról szóló darabokban stb. stb. a szerzők alkotó módon átdolgozva a klasszikusok hagyományait az eleven emberekkel "egy sorban" megjelenítenének olyan személyiségeket, mint a Föld, a Vihar, a Szárazság, az Áradás, a Nép.

Az a legfontosabb, hogy az ilyen feladatokat alkotó módon oldjuk meg.

7.

Képzelőerő, fantázia! Maga Shakespeare dicsőített benneteket, mert ismerte teljes nagyságotokat, hatalmas erőtőket a színházban!- 74 -