Ohlopkov, Nyikolaj: A képzeletszerűségről - Korszerű színház 8-9. (Budapest, 1960)

Nyikolaj Ohlopkovnak ez a tanulmánya rendkívül fontos és sokat vitatott kérdéssel foglalkozik: a szinpadi képzeletszerűséggel. Képzeletszerüségen /oroszul uszlovnoszty/ azt érti Ohlopkov, ami a szinházbajárás egyik fő vonzóereje: a színház nem rág mindent szájba, hanem lehetőséget ad a nézőnek /ha úgy tetszik,kényszeríti a nézőt/, hogy saját képzeletének segítségével egészítse ki, fejlessze tovább a látottakat - vagyis a nézőt is alkotó munkájának részesévé teszi.

Ohlopkov felfogása nem tükröz valamiféle hivatalos véleményt, még csak a Tyeatr cimü szovjet folyóirat szerkesztőbizottságának véleményét sem /a tanulmány a Tyeatr 1959. évi 11. és 12. száuaában jelent meg/ - egyszerűen egy nagy művész gondolatait tette közzé a folyóirat vitaindító szándékkal. Ohlopkov tanulmányát követően a Tyeatr öt hónapon keresztül minden egyes számban közül egy-egy vitacikket a képzeletszerüségről. Ez a vita minden bizonnyal nagyban elősegíti majd a művészetelmélet - elsősorban a szinházelmélet - fejlődését.- 3 -