Sztanyiszlavszkij: Cselekvő elemzés - Korszerű színház 6-7. (Budapest, 1960)

II. "Az emberi test életének" megteremtése a szerepben

- Nem tudjuk, mit mondjunk neki. Nincs szövegünk - ma­gyarázta Govorkov.- Gondolataik és érzéseik azonban vannak, amelyeket kifejezhetnek saját szavaikkal is. A dolog lényege: a gon­dolat és az érzés, nem pedig a szerep szavai. A szerep vo­nala úgyis a szöveg mélyén húzódik, nem pedig magában a szövegben. A színészek gyakran lusták leásni a szövegmélyé­nek alsó rétegeibe, sokkal jobban szeretnek csúszkálni a felszínen, a külső formális szöveget mondani. Ezt gépiesen lehet darálni és nem kell erőt pazarolni a mélyen elásott lényeg kibányászására.- De hiszen én nem emlékszem rá, hogy milyen gondola­tokat és milyen sorrendben kell elmondanom ebben az uj, is­meretlen szerepben!- Hogy-hogy nem emlékszik? Hiszen nemrég olvastam fel az egész darabot! - kiáltott fel Torcov. - Már elfelejtett mindent?- Csak nagyjából emlékszem, hogy Jágo bejelenti Desde­­mona megszöktetését és felszólítja a házbelieket, hogy in­duljanak a mór üldözésére - mondta Govorkov.- Nos, jelentse ezt be és szólítsa fel ókét az üldö­zésre. Semmi mást nem kérünk magától. A jelenet megianétlésekor kitűnt, hogy Govorkov és Vjuncov nagyon is Jól emlékezett a gondolatokra. Sőt a da­rab egyes szavai is megragadtak bennük. A jelenet lényegére jól emlékeztek, helyesen adták vissza a gondolatokét, bár talán nem abban a sorrendben, ahogyan azt Shakespeare meg­írta. Ezzel kapcsolatban Arkagyij Nyikolajevics érdekes ma­gyarázatba kezdett:- Saját maguk rátaláltak módszerem titkára és játékuk­kal meg is magyarázták azt. Arról van szó, hogy ha nem vet­tem volna el maguktól a példányokat, túlzott igyekezetből már régen bemagolták volna a szöveget. Méghozzá értelmetle­nül, formálisan, a szöveg mélyének megértése nélkül. Ennek- 38 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom