Sztanyiszlavszkij: Cselekvő elemzés - Korszerű színház 6-7. (Budapest, 1960)

II. "Az emberi test életének" megteremtése a szerepben

Torcov. - így színészek "vonulnak" a világot jelentő desz­kákon. Jágo és Rodrigo azonban nem színészek, hanem Igazi emberek, akik nem "alakítani" jöttek ide, de még gsak nem is azért, hogy a közönséget "szórakoztassák". Már csak a­­zért sem, mert nincs is kit szórakoztatniuk, hiszen az ut­cán nincs senki, a házakban mindenki alszik. Govorkov és Vjuncov ismét bejött a színpadra, s újra megállt az előbbi helyen.- Látják, mennyire igazam volt, amikor azt mondtam, hogy minden szerepben mindent újra kell megtanulni«járni, állni, Ülni. Akkor hát kezdjünk el tanulni. Jól tájékozódnak a színpadon? Hol van Brabantio háza? Jelöljék be a körtllbelüli elhelyezést, ahogy elképzelik ma­gukban.- A ház legyen itt, az utca ott! - jelezte be székek­kel Vjuncov a díszletet.- Most menjenek ki és újra jöjjenek be - adta ki az u­­tasitást Torcov. Végrehajtották az utasítást, de a túlságos igyekezet miatt "bevonulásuk" még természetellenesebb lett, mint első alkalommal volt.- Nem értem, miért vonultak be megint a színpad elejé­re s miért álltak meg háttal Brabantio házához, arccal fe­lém - szólt Torcov.- Azért, hogy hátat ne fordítsunk a közönségnek - ma­gyarázta Govorkov.- Igen, lehetetlen, hogy hátat fordítsunk - helyeselt Vjuncov.- Hát ki mondta maguknak, hogy hátul építsék fel a há­zat? - kérdezte Arkagyij Nyikolajevios.- Hát hol építsük fel?- A jobb vagy baloldalon, minél közelebb a színpad e­­lejéhez. Akkor a házhoz arcukkal, felénk profiljukkal for­dulnak, ha pedig kissé még a színpad mélye felé mennek, már arcuk háromnegyed részét látjuk - magyarázta Torcov. - Le- 30 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom