Sztanyiszlavszkij: Cselekvő elemzés - Korszerű színház 6-7. (Budapest, 1960)

VI. Az eredmények összegezése

gyei rá, hogy csendesen beszéljenek, Jágo lehetőleg igyek­ezik elrejtőzni, hogy az ablakból senki meg ne láthassa. Jágo elkezdi monológját: "Megvetéssel fordulj el tő­lem". Mindezt nem azért mondja, hogy "bemutassa" dühét és temperamentumát, ahogyan ezt szinte kivétel nélkül«teszik. Azért heveskedik és igyekszik a lehető legjobbsn kifejezni Othello iránti gyűlöletét, hogy betöltse legközvetlenebb, egyszerű feladatát: vagyis hogy rávegye Rodr.igot: kiabál­jon, keltsen botrányt. Rodrigo kissé lecsillapodik... és már félig Jágo felé fordult. Jágo feláll, kezét nyújtja Rodrigonak, hogy fele­melje őt. Átad neki egy evezőt, hogy kopogni tudjon vele a gondolán. Közben Jágo gyorsan eltűnik a ház árkádjai alatt. Rodrigo szavaival: "Brabantio! Brabantio! Szinyor!" kezdődik a riasztás jelenete. A jelenetet ki kell aknázni, hogy valószínűvé tegye, elhitesse, hogy felverték az alvó házat. Ez nem könnyű. Nem kell attól félni, hogy megismé­teljék a szöveget többször is, meg kell törni /a jelenet nyújtása miatt/ a szerep szavait 8 lárma szüneteivel: Rod­rigo verje evezőjével a gondolát, valamint zörögjön a gon­dola orrához kötött lánccal. A lánccal zörögjön a gondolás is, ez Jágo parancsa. Maga Jágo az oszlopok alatt verje a kaput aszal a kopogtatóval /kalapáccsal/, amelyet régebben csengő helyett használtak, \ A ház ébredésének jelenete: a./ a színfalak mögött távoli hangok, az első emeleten kinyílik egy ablak; b./ az ablakban fejek jelennek iaeg, a szolgák szeretnék meglátni, mi történik ott lenn; a másik ablakban megjelenik egy női arc /Desdemona dajkája álmosan, hálóing­ben/; a harmadik ablakot Brabantio kitárja. Miközben az e­­gyes szereplők színpadra lépnek, a színfalak mögött erősö­dik az ébredő házból szűrődő zaj. A jelenet alatt az ablakok fokozatosan megtelnek embe­rekkel, Mindenki álmos, félig öltözött, ez a riasz­tás éjszakai jelenete. I08

Next

/
Oldalképek
Tartalom