Sztanyiszlavszkij: Cselekvő elemzés - Korszerű színház 6-7. (Budapest, 1960)

V. A színdarab tényeinek értékelése

Vérmes fiatalemberünk azonban nem tudta megoldani a talányt.- Ez itt még egy tény, amelyet feltétlenül ki kell nyomoznia száz százalékig, különben nem sikerül megértenie a szindarab két fontos szereplőjének egymáshoz való viszo­nyát. Hát maga, Govorkov mit szól hozzá, hogy Brabantio há­zához jöttek? Hogyan érte el ezt?- Galléron ragadtam, bevágtam a gondolába és odavit­tem,- ahova kellett - mondta határozottan Govorkov,- Azt hiszi, hogy az ilyen durva erőszak lángra tudja lobbantani alkotó szenvedélyét? Ha igen, ám legyen igy, én azonban kételkedem a sikerben. Mert hiszen az elemzés, a tények értékelése és igazolása azért fontos számunkra, hogy hitet és művészi szenvedélyt teremtsünk. Ha én játszanám a maga szerepét, mindezt nem tudnám elérni azokkal a durva és primitiv eszközökkel, amelyeket maga ajánlott nekünk. Unalmas és kellemetlen lenne, hogy őrmesteri fogásokkal éljek és sokkal inkább azt szeretném, hogy eredményeimet ravaszabbul, Jágo sátáni eszéhez méltó eszközökkel érjem el,- Ön hogyan csinálná? - ostromolták a hallgatók Torco­­vot, hogy ianét hallják fantáziájának szárnyalását.- Azonnal a legártatlanabb, a legszerényebb báránykává változnám ismét, akit aljas pletykával megrágalmaztak. Le­ülnék, lesütném a szemem és mozdulatlanul ülnék mindaddig, amig Rodrigo, azaz maga, Vjuncov nem adná ki magából telje­sen dühét, szidalmait és gyűlöletét. Minél több szidalmat, igazságtalanságot hallok magától, annál kedvezőbb a helyze­tem. Ezért nem szakítanám magát félbe. Miután azonban kia­dott magából minden haragot, könnyített lelkén és a beszéd­ben elfecsérelte minden energiáját - ezután kezdenék el cselekedni.Cselekvéseim hallgatagok lennének. Nem vitatkoz­nám, nem adnék rá ürügyet, hogy ellentmondjon, hogy újabb vádakkal illessen! Számomra az a fontos, hogy kihúzzam a- lo4 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom