Sztanyiszlavszkij: Cselekvő elemzés - Korszerű színház 6-7. (Budapest, 1960)

I. Első ismerkedés a szereppel

tositéka. A színdarab további olvasásából hiányzik a váratlanság, amely a művészi hatásnak olyan hatalmas eleme. A hamis első benyomásokat sokkal nehezebb kijavítani, mint helyeseket kialakítani.

A szereppel való első megismerkedésnek rendkívüli figyelmet kell szentelni, hiszen ez a

mUvészi alkotás első állomása.

Nagyon veszélyes, ha ezt a mozzanatot elrontjuk, a költő müvéhez való helytelen közeledéssel mert ez a darabról és a szerepekről hamis képet - vagy ami még rosszabb - előítéleteket alakíthat ki bennünk.

Az előítéletek elleni harc pedig nehéz és hosszadalmas.

Arkagyij Nyikolajevics részletesen kifejtette, mit ért ő "előítéleteken".- Az előítéleteknek sokféle fajtája létezik. Kezdjük talán onnan, hogy van a színdarab és a szerepek szempontjából kedvező és kedvezőtlen előítélet. Vegyük például Govorkov és Vjuncov esetét. Ők az Othelloval csak részleteiben ismerkedtek meg. Egyikük csak a darab főhősének szerepével, másikuk pedig az öreg, hiányos példánynak csak egyes jeleneteivel. Képzeljék el, ha maguknak megmutatnak egy festményből kivágott egyetlen, jóllehet remekül megfestett figurát - lehet-e elképzelésük az egész képről? Milyen hibák származhatnak ebből! Jó, hogy az Othello minden részletében tökéletes. De ha nem Így lenne, ha a szerzőnek csak a darab főhőse sikerült volna, a többi pedig figyelmet sem érdemelne, akkor a színésznek, aki a főhős szerepe alapján Ítélte meg az egész müvet, helytelen véleménye alakulna ki - a darab javára. Ez - hogy úgy mondjam - kedvező előítélet lenne. De ha az Írónak minden sikerült volna, kivéve a fő szerepet, akkor helytelen benyomás és helytelen előítélet alakul ki‘ - a darab hátrányára.

Hogy milyen erősek lehetnek az előítéletek, megítélhetjük a következő példából. Egy ismerős színésznő soha- 9 -