Brecht, Bertolt: A színházról - Korszerű színház 4-5. (Budapest, 1960)
Etűdök színészek számára
HAMLET BIZALMASA: És a becsület? HAMLET: Őszintén szólva nem látom, miért sértené ez a becsületet. Ezek az uj módszerek, barátom. Láthatod őket mindenfelé. Az Ízlés megváltozott, a vérnek már nem jó a szaga. BIZALMAS: Békés idők, gyenge nemzedékek. HAMLET: Békés? Miért? Most talán a halak harcolnak? Mulatságos ötlet: besózni a katonákat. Kis szégyen, nagy becsület. És aki a követet megpofozta, annak most meg kell vennie a halat. A szégyen ássa meg sírját, és a becsület szívesen eszik halat. Mostanában a gyilkosnak is kedves lesz az emlékezete,és ő vigan dörzsöli a tenyerét, a gonosz fiú pedig felmutatja a pénzt, amit az előnyös halvásárláson szerzett. Nem a legyilkoltakkal szemben vannak aggályai, hanem a gyilkossal szemben, s ezek az aggályok lassan a javára szólnak, a gyávasága lesz a legfőbb erénye, gazember lenne, ha nem volna gazember, és igy tovább, és legokosabb, ha lefékezünk és alszunk, hogy ne zavarjuk meg a halászatot. A vásár virul, a buja sir széthullik. 0, s széthullva mennyivel inkább vádol! Az alku még függőben, de ha megkötöd, Tán elhamarkodod az újat. Vagy mégsem? Hogy fellélegzik egy gazember? És már Szinte derék ember lesz,s nemcsak a látszat szerint? Te rombold csak le, ami felépült, Romokon áll az /és nő és terem!/ Csatázz újra az erődben, térj vissza A véres tetthez,mert volt már, aki megkezdje! 6, bár habozott volna! Bár ne tette volna!- 47 -
