Brecht, Bertolt: A színházról - Korszerű színház 4-5. (Budapest, 1960)

Michel Vinaver: Sztanyiszlavszkij és Brecht

Ez a félreértés a részvétel és az azonosulás összetévesztésében áll; abban, hogy az Arisztotelésztől Sztanyisz- 3=-vszkijig terjedő színházi korszak nézőjét úgy fogjuk fel, mint akit hasonlóan az oroszlánoknak vetett bárányhoz áldozatul ajánlottak fel az előadás számára.

Teljesen alaptalan-e a félreértés? Amikor Brecht tiltakozik annak a színháznak a misztifikáló ereje ellen,amely a nézővel kénye-kedve szerint labdázik és "zavaros és erőszakos benyomásoknak szolgáltatja ki", el kell ismerni,hogy leírása a legtöbb, számunkra megközelíthető előadás esetében valóban helytálló, és a közönség annál vadabbul tapsol, minél inkább transzbaejtétték, megbabonázták, hipnotizálták. A közönség a színháztól /sematikusan szólva/ azt kívánja, hogy az illúzió révén egy pillanatra egy olyan személy bőrébe bújhasson, aki a Végzettől mozgatva, végére Jár vágyainak és ebbe bele is hal. Ez a közönség kettős hasznot húz a látottakból; egyrészt, gyakorlati kockázat nélkül, szabadjára engedheti saját vágyait; másrészt megállapíthatja, hogy a való életben neki van igaza, ha vágyait fékentartja és úgy, amint van, elfogadja azt a világrendet,amely megvédi az imént látott veszélyektől és fenntartja őt.

És az sem kétséges, hogy ha ez a fantazmagóriákat nyújtó színház célt akar érni, akkor a szinésznek rá kell vennie a nézőt, hogy azonosuljon az általa játesott figurával ás ehhez önmagát is fel kell c’dania a figurában.

Ez a fajta színház a drám^_ .Tunkoló degradációjának terméke, s a degradáció állomásai szorosan kapcsolódnak a burzsoá hatalom megszilárdulásának s a pénznek a burzsoázia kezében való koncentrálódásának folyamatával. A burzsoázia követelte meg a "művészetektől", amelyeket finanszíroz és amelyeknek fogyasztója, hogy azok saját önigazolását szállítsák. A dráma funkciója valósággal bukfencet vetett, mihelyt a szinház már nem adott többé módot a nézőnek a .saját felszabadulására /"forradalmasítására"/ s ehelyett,épp ellenkezőleg, kényelmesen beleágyazta a jelen állapota fölött érzett jó lelkiismeretbe.- 102 -