Maszejev, I.: A drámai konfliktusról - Korszerű színház 3. (Budapest, 1961)

- 31 -feltételeket kívánja megs a/ as emberi élet nem egy, hanem sok oldalá­nak az Igazsághoz htl tükrözése, amely megmutatja az embe­ri tevékenység minden egyes területének speciális ellentmondásait és konfliktusait; b/a f í , a meghatározó jellegű ellentmondás kiválasztása az ellentmondások szövevényéből ; c/ a valóság belső, lényeges ellentmon­dásaiba és konfliktusaiba való behatolás; a külső, felületi, esetleges konfliktusok ábrázolása csak kiegészítésképpen történjék, a belső, elmaradhatatlan ellentmondások egyik megnyilvánulási formájaként; d/a pártosság elvének alkalmazása az élet ellentmondásainak és konfliktusainak ábrázolásában; ennek lényege a konfliktus fő, meghatározó oldalának kiemelése, amely a társadalmi fejlődés vezető tenden­ciáját fejezi ki és ezért eldönti a konfliktust és a konflik­tus hordozóinak sorsát; e/ a hibák birálatának, a fejlődésünket gátló negativ jelenségek feltárásának és elitélésének helyes összekapcsolása a szocialista valóság alapját alkotó pozi­tív, tiszta és ragyogó oldalaknak bemutatásával, m e g é - neklésével; f/ az ábrázolt konfliktus fő és másodrangu oldalának helyes esztétikai értékelése, a haladó társadalmi eszmény szemszögéből, I X X Keg kell állapítani, hogy Jónéhány elméleti és kri­tikai munkában a drámai konfliktus leegyszerűsített értelme­zésére irányuló tendenciákkal találkozhatunk. Ez a leegysze­rűsítés abban a nézetben nyilvánul meg, amely szerint a kon­fliktus a művészetben nem más, mint a régi és az uj, a hala­dó és a reakciós erők harca. Ezek a munkák a művészetben áb-

Next

/
Oldalképek
Tartalom