Miller, Arthur: A realizmusról - Korszerű színház 2. (Budapest, 1959)

hogy a hős bizonyos örömet okoz azzal, hogy pld. feláldozza magát egy "ügyért", vagy elkeserít ée lehangol, ha úgy hal meg, hogy semmiért sem áldozta fel magát. Hogy az alapoknál kezdjük: egy ember halála elrémitő dolog, az is kell hogy legyen és nem lenne szabad, hogy boldoggá tegyen bárkit is.De az utak-módok változatosságában még a halál is - ez a végső negativum - lehet, vagy látszhat a bátorság bizonyítékának ée ezzel megkülönböztetheti az ember halálát az állat halálától. Márpedig úgy gondolom, hogy ez az a megkülönböztetés, amelyből a halálba való győzelem fogalma megszülethetett. - Hivő társadalomban a halál természete bizonyíthatja a lélek létét és igazolhatja a halhatatlanságot is. A világias társadalomban talán nehezebb az ilyen győzelemnek meggyőzővé és érezhetővé válnia, viszont más oldalról nézve az a kényszerűség, hogy az emberi humanitásról súlyosabb bizonyítékokat kell nyújtani, a győzelmet is valóságosabbá teheti, Magától értetődő, hogy az olyan társadalomban, ahol az élet helyes felfogása tekintetében alapvető nézeteltérések vannak, aligha lehet abban megegyezésre jutni, mi a helyes módja a halálnak és az élet,mind a halál kérdését értelmetlen és haszontalan bölcselkedéssel vitatják,

Willy Loman lelkét, amikor a végéhez közeledett, nem azért töltötte he az öröm - mégha megtört is a szive, mert szigorúan vette a tragikum meghatározását, hanem egyszerűen azért, mert én úgy éreztem, hogy ez az öröm a jelleméből folyik és magamét is bizonyosfajta ujjongás hatott át. Jellemének vonásaiban kifejezve: hatalmas tudás birtokába jutott és ez az volt, hogy fia azereti őt, hiszen megölelte és megbocsátott neki. Ezzel elnyerte - hogy úgy mondjam,- létének célját ée értelmét: az apai érzés kielégülését, ami az ő életének nagy vágya volt ée amit addig nem érhetett el. Hogy ezt a nagy győzelmet még sem élheti ki, hogy a kör bszárul körülötte és a halálba szorítja, az annak a vétségnek ára, hogy olyan teljességgel nevetségessé tette magát a méltóság tettetésével és a siker eszméjének hamis veretű felfogásával, ami azt a rögeszmét keltette benne, hogy létét csak azzal igazolhatja, ha "hatalmat" hagy az utódaira, olyan hatalmat, amely utolsó, megmaradt vagyontételének: sajátmagának a biztoaitási kötvényében megszabott áron való pénzzé tételében áll.

39 -