Miller, Arthur: A realizmusról - Korszerű színház 2. (Budapest, 1959)

berek jósán eszét, amellyel olyan személyeknél ragaszkodnak, akik megérik a rájuk fordított pénzt - de azt la tudják, hogy akármilyen megnyerd külsővel és bőbeszédűséggel rendelkeznek le, megfelelő árut és elfogadható árakat kell nekik nyújtani. /Egye­sek szemében ilyesmit a dráma művészi szavaival elmondani a tár­sadalom botrányos é8 gyalázatos bemooskoláaét jelentette! De nem úgy az üzletembereknek, akik tudják, hogy bizony igy van ez az életben és én nagyon is becsben tartottam az ő ésszerű el­veiket./",.. ... "Én a darabot mindig heroikusnak éreztem és hihetet­lennek tartottam azt az akadémikus vádat, amely a későbbi évek­ben merült fel, hogy Willyből hiányzik az a "fellépés", amelyet a tragikus hős alakja megkíván. Hem értettem meg, hogy ezeket a szabályokat még mindig a klasszikus görög- és az Erzsébetkor!­­reneszánsz mértékével Ítélik meg, amelyekben természetesen nem szerepelnek sem a biztosítási dijak, sem a bejárati tornácok, sem a ventilátor szijjal vagy a kormány fogantyúi vagy a Chev­roletek és még kevésbé az olyan látomások, amelyek nem a Delphi- i oszlopok között jelennek meg, hanem a gázmelegitő kék lángjá­ban. Hogyan is csalhatna könnyeket a szemekbe az ilyen "Tragé­dia"? Én nem akartam ebben a darabban "tragédiát Írni", csak az igazságra akartam rámutatni úgy, ahogyan én láttam. Mindamellett néhány olyan támadás, amely a darabot amiatt érte,hogy "ál-tra­gédia", olyan gondolatokat tartalmaz, amelyek teljesen félreve­­zetőek - sőt s egyes esetekben szinte nevetségesek -, arra kész­tet, hogy egynémelyikkel itt foglalkozzam. Miután Arisztotelész a magasbői a mélybe való zuhanásról beszélt, magától értetődőnek látszik, hogy olyasvalaki, akit kö­zönséges agyagból gyúrtak, nem lehet alkalmas tragikus hős sze­repének betöltésére. De sok-sok száz év múlt el azóta, hogy Arisztotelész meghalt. Ka már éppen olyan kevés ok van arra, hogy ámulatban hulljunk térdre Poétikája előtt, mint, hogy Euklides geometriáját csodáljuk, amelyet már számtalanszor tökéletesbi­­tettek olyanok, akiknek uj szempontjai voltak; éppen igy az sem amikor beteg vagyok, akármilyen nagyszerű elme volt is: inkább jutna eszembe, nogy nipujcraxesszel vizsga.it*aeaom meg magam, ami­kor beteg vagyok, akármilyen nagyszerű elme volt is: inkább bíz­nám magam akármelyik amerikai egyetem orvosi fakultásának- 36

Next

/
Oldalképek
Tartalom