Ohlopkov, Nyikolaj: Dráma és játéktér - Korszerű színház 1. (Budapest, 1959)
-14-századok rabbilincsét? Hit mond nekünk uj korszakunk ma, amikor a marxizmus-leninizmus a színház, s az egész művészet szerepét olyan soha nem látott magaslatra emeli, amelyről belátni mindenek eredetét s a társadalmi folyamatok és az emberi élet minden titkát és mélységét? Ilit sugall a művészetnek, a színháznak az uj korszak, az atomenergia kora, a tranzisztorok kora, a szovjet 8zputnylkok kora, a kibernetika kora? Milyen eseményeket kell átélnie, felfognia, magasztossá tennie a színháznak, hogy felemelkedhessek az uj kor magaslataira? Vajon nem azokat az eseményeket, aualyekben tükörképként látszik - Puskin szavával szólva - a nép sorsa,az emberiség sorsa? 3 a kor azonnal figyelmeztet bennünket: meg ne elégedjetek a már meglévővel, legyen az bármilyen jelentős.Gondoljatok inkább a nép iránti kötelességeitekre, mindig keressetek, s mindig gondosan védjétek és gyarapitsátok a már meglévőt, mindig újabb és újabb utakat építsetek, amelyek a művészet csúcsaira vezetnek. Ezeken a csucsoron még vannak feltáratlan világok, titkok és talányok, beláthatatlan távlatok és mélységek. A színházaknak mindenekelőtt mai tárgyú darabokra van szükségük. Olyanokra, amelyek életünk legfontosabb részéről szólnak, vagyis a párt XX. kongresszu s r, további fejlődés lenini utjának legfontosabb problémáit megjelölő történelmi K.B. ülések nyomán folyó nagy átalakulásokról. Elsősorban azoknak életéről és hősi tetteiről szóljanak a színdarabok, akik nagy munkánk élvonalában haladnak, életünk főhőseiről, akik ott vannak a kohóknál, s a vegyiüzemekben, a bányákban, a kolhozföldeken, a tudományos laboratóriumokban, s az egyetemex-n... A drámaíróknak, s a színházaknak sok újat kell megtudniuk az emberi életről, hogy a valóság naturalista másolása nélkül, a tényekben való elveszés nélkül kialakíthassák a munka "első vonalában"
