Pinera, Virgilio: Két vén ijedős. (Dráma két felvonásban) - Drámák baráti országokból 16. (Budapest, 1985)

TOTA: Neked? (Fölnevet) Hogy én segítsek neked? Pont neked?

Tudod mit, aickor inkább lelöklek.

TABO: Lelöksz?

TOTA: Persze, így (mulatja), és akkor vége a dalnak.

TABO: Lelöksz? Hogyan, Tota?

TOTA: Majd meglátod. Például, ha majd egy szakadék szélén

állsz.

TABO: Olyan biztos vagy benne, Tota? Nem tudod, hogy nekem hátul is van szemem? (Föláll, odamegy Tota ágyához, fölmászik rá, és hátat fordít Totának) Na tessék, itt a szakadék, háttal állok neked, te pedig lelöksz... Na, gyerünk, lökjél, Tota. (Tota meglöki. Tabo meg se mozdul) Látod? Jobb lesz, ha te is nekiállsz képeket vagdosni. Hidd el, hogy ez a legjobb, amit tehetünk. Kivágni és elégetni. Bizony Tota, el kell égetni az embereket. Tegnap kétszázat égettem el, ma, remélem, eljutok ötszázig is. (Lassan kiegyenesedik, leszáll az ágyról és visszamegy a saját ágyához)

TOTA: (Attól kezdve beszél, hogy Tabo fölkelt. Fenyegetően.)

Tabo... (Szünet) Tabo, gyere ide. (Fölemeli a hangját)

Ide gyere, te szarházi vén strici !

TABO (Már megint képeket vág ki, ugyanabban a pózban, ahogy

az ele.ién) Ma ötszázat fogok elégetni.

TOTA: (Föláll, csipore teszi a közét, és előrehajol) Aztán nekem ne sipákolj, ha előveszem. Tabo, Tabocska, gyere ide...

6