Plenzdorf, Ulrich: Legenda a végtelen boldogságról. Játék a hasonló című regény nyomán - Drámák baráti országokból 15. (Budapest, 1985)

/PAUL PELESLUE/ újságjaid. És ha tiszta fehérneműre van szükséged. A szennyest egyszerűen rakd ide, A fiad üdvözöl, szeretne meglátogat­ni. 3. UR Úristen, asszonyom. Beszéljen a férje lel­kére. Ez igy nem megy. A férjének tudnia kell, hová tartozik. Piát van magában egy fikarcnyi szégyenérzet? PAUL FELESÉGE Hagyja abba! Maga ott! Különben rögtön megmutatom magának, hogy mi van énbennem! Maga féleszű! Ez az én férjem és az én dolgom, és rám tartozik, hogy mit csinál! Feküdt már mega hetekig valakinek az ajta­ja előtt, akit szeret, és aki egy árva szót sem szól magához? PAUL Jó reggelt, Paula. Szeretlek. ÉN A Singer utcában több csoda esett. Az el­ső időben valamennyien arra számítottunk, hogy Pault a megfelelő szervek előbb vagy utóbb eltávolítják az ajtó elől és felelős­ségre vonják. De bár Berlin csak úgy for­tyogott a Singer utcai eseményektől, egyik hir sem ért el a megfelelő helyre. Minden az emberek között maradt, mintha csak ve«* lami közös titokról lenne szó. A másik csoda Peul felesége volt. Az egész Singer utcában gyűjtötte a jó pontokat. 45

Next

/
Oldalképek
Tartalom