Plenzdorf, Ulrich: Legenda a végtelen boldogságról. Játék a hasonló című regény nyomán - Drámák baráti országokból 15. (Budapest, 1985)

/EN/ az abronosos Saftot, a kocsiját, a két

gyereket és nagyon megsajnálta Paulát.

És mindketten arra gondoltak, hogyan játszottak együtt gyerekkorukban ipi-apacsot, meg fogócskát, felmerült előttük az iskola

PAUL Meg az esküvő.

PAULA Meg a doktor.

ÉN És akkor Paul és Paula odafutott egymáshoz és faképnél hagyták a színészt meg a bárt, kézenfogták egymást és együtt hazamentek a Singer utcába. Olyan volt ez,

mint a sors. Mehettek volna egy hotelbe is, meg lefeküdhettek volna egy hid alá, de ők oda mentek, ahová tartoztak. Paul régi garázsába mentek, amelynek Paul életében még nagy, tragikus szerep jutott.

X

ÉN A garázs hullámbádogból készült, rozsdás

volt és ősöreg, de még stabilan állt. U-tolsó maradványa volt a Singer utca háromnak, mely már negyvenháromban teljesen romba dőlt, már az első támadásoknál, szőröstől-bőröstől. Már senki sem tudta, kié volt, és hogy egy autó is áll benne. Igen, az autóról senkinek sem volt fogalma, mígnem Paul, még kamaszkorában, föl nem fedez-20