Zorin, Leonyid: Házasságtörés. Vígjáték két felvonásban - Drámák baráti országokból 13. (Budapest, 1983)
NYINA: Megálmodta. ANNA : Nagyon illemtudó, tisztességes nő. Zierlichmanierlich. Még ehhez is buta. GYINA: Se szárnyalás, se temperamentum. Jól ismerem ezeket a kézszoritásokat, grimaszokat, a zavarodott kis mosolyokat. S mindezt akkor, amikor vannak mindenre kész nők is. NYINAí Nem akarom elitélni Zárát. A feleség az feleség. Ez érthető. De ha lett volna küldetése... MIND: Ha! NYINA: Olyan ember mellett, mint Szemjon Tyimoíejevics.•* GYINA: ...mint Borisz Anatoljevics... JULIA: ...mint Fjodor Danyilovics... ANNA: ...sőt, mint Nyepotockij... JULIA: Teljesen egyetértek. Van a férjében valami; mint a higitott lúg. NYINA: Senki sem vetett volna követ Zarára. GYINA:De Rafaeljev! NYINA: Neuraszténiás! ANNA: Akár egy vénasszony! JULIA: Pojáca! NYINA: És akkor feltűnik a színen egy Valetov! JULIA: Egy müvészlélek! Egy csodatevő! ANNA: Egy személyiség! GYINA: Hát add neki magad egészen, te tehén! Fenntartás nélkül! Égjél porig! Merülj el! Férfiak köre: SZIROMJATNYIK: Hát tessék, a hegy egeret szült. PALCEV: Mese gyermekek részére. NOCSUJEV: Tizenkét éven aluliaknak ajánlva. SZIROMJATNYIK: No de ez a Rafaeljev! Micsoda ravasz kópé! NOCSUJEV: Uj járkál itt, mint Jézus Krisztus Szupersztár. PALCEV: A maga Mária Magdalénájával. NYEPOTOCKIJ: Na, de mekkora sikere van a nőknél! Épp hogy a tenyerükön nem hordozzák. NOCSUJEV: Azt nyögdécselik: "Ó, Rafaeljev!" A nemes 46
