Zorin, Leonyid: Házasságtörés. Vígjáték két felvonásban - Drámák baráti országokból 13. (Budapest, 1983)
/IIDA/ egyiknek, a másiknak meg miért nem? VALETOV: És kinek van joga ezt megkérdezni? Egyébként még a vak is láthatja, hogy én aztán igazán csak tiszta szívből..* LIDA: Gleb Alekszejevics, ón elhiszem, hogy maga csak úgy, tiszta szivből, de mégsem szabad. VALETOV: De hát miért nem? Nem értem. LIDA : Ha mindenki csak úgy csókolgatni kezd majd... VALETOV: Tessék, már megint! De én nem vagyok minden' ki! LIDA: Tudom, de akárki gondolhatja azt magáról, hogy ő nem mindenki. VALETOV: Meglehet. Csakhogy én igazán nem vagyok akárki, És igazán csak tiszta szivből... LIDA: Akkor persze egészen más a helyzet. VALETOV: Vagyis nem érdemes ennyit beszélni róla. LIDA: Semmiképp sem akar megérteni. így nem jutunk közös nevezőre. VALETOV: Már miért ne jutnánk? LIDA: Én csak a csupa nagybetűvel irt szerelemben hiszek. Van néhány - hogy is mondjam - közeli jó ismerősöm. VALETOV: Hányán vannak? LIDA: Hárman. Mindhárman a hadseregben szolgálnak. VALETOV: És a három közül van egy "egyetlen"? LIDA: Természetesen van. VALETOV: És hogy hivják? LIDA: Miért érdekli? Egyébként Volkoreznak*hivják. VALETOV: Félelmetes név. LIDA: Komolyan mondja? VALETOV: Szivből gratulálok. LIDA: Köszönöm. VALETOV:: Ahogy az utamba akad egy fiatal, csinos lány, máris feltűnik egy ilyen Farkasölő. * Volkorez = Farkasölő - /A ford./ 27