Saeger, Uwe: Elrepülni - Drámák baráti országokból 12. (Budapest, 1987)
MONIKA — És akkor, ha szabad érdeklődnöm, mire van szükségem? HERBERT - Énrám. (Ismét megpróbálja magához ölelni; az asszony nem tud ellenállni.) MONIKA - Ó, tel... Steffi viselkedése teljesen kicsinál. Tudom, te megérted ezt. De hát minden olyan rohadtul szűk itt, olyan kisszerű. És az egészben az az őrület, hogy megértek mindent, amit velem műveltek, belátom, hogy biztonsági okokból a vezetői állásomat nem lehetett, satöbbi... És mégis, ugyanakkor olyan nevetségesnek is érzem. Mondd, hát nem röhejes? Még ha tábornok lennék! De hiába, manapság a vendéglátásnak is stratégiai jelentősége van! Gyere, nevessünk az egészen! Hahaha, de vicces! (Nevetnipróbálnak, de a csengő közbeszól.) Ez biztosan Stefan. (Az ajtóhoz indul.) De hisz neki kulcsa van. HERBERT — (utánaszól) Ha engem keresnek — mondd, hogy már úton vagyok. (Monika két férfit enged be. Az első bemutatkozik: „Frahm hadnagy' és igazolványt mutat fel.) FRAHM — Löfflerné asszony? MONIKA - Az, senki más... Miről van szó - már megint? FRAHM — Lehetne négyszemközt... Nem, persze nem kötelező. A helyzet... MONIKA - Ó, az én titkaim... HERBERT — Természetesen. Higgye el, tökéletesen megértem. (Búcsúzik Mónikától, futólag megöleli.) Akkor tizenegyre itt vagyok. MONIKA — Beszéljen, kérem. FRAHM - Az a név, hogy Brock - Erich Brock-, mond önnek valamit? MONIKA - Nem lehetne valamivel konkrétabban? És ha esetleg - megint — az ismerősömről volna szó, még visszahívhatom! FRAHM — Kérem, Löfflerné asszony, bízza ránk, hogy milyen ügyben kihez fordulunk. MONIKA - De akkor kérdezzenek végre úgy, hogy az ember válaszolni is tudjon. FRAHM — Erich Brock helyi illetőségű lakos feljelentést eszközölt az ön Stefan utónevű fia ellen, súlyos testi sértés miatt. Az eset körülbelül egy órával ezelőtt történt. Az illető orrcsonttörést szenvedett, továbbá néhány zúzódásos, illetve horzsolásos sérülést. Ez utóbbiak egyébként nem túl súlyosak. Ez idő szerint még ambuláns ellátásban részesül. 16