Novkovic, Milica: Kőpárna. Színmű két felvonásban - Drámák baráti országokból 8. (Budapest, 1984)
ZDRAVKO BOS KO ZDRAVKO BOS KO ZDRAVKO BOSKO ZDRAVKO NOVAK BOSKO BOSKO NOVAK BOSKO /Bejön Zdravko és üdvözli a nagybátyját«/ Hál* isten, hogy egyszer te is erre tévedtél. Soha nem látunk# Járok-kelek, mindenfelé megfordulok, csak felétek nem. Már nem is törődsz velünk# Miért nem jöttél legalább a védszentünnepre? Nem hívtatok. Azelőtt se hívtunk# Akkor még nem volt az a szokás. De most, amikor mindenkit hini szoktak, azt akarom, hogy ti is hívjatok engem# Majd jövőre, ha el nem felejtjük# Mi az, hogy jövőre? Ha jó ember jön a házhoz, mindig ünnep van# Hahaha! /Bejön Krsman, de nem üdvözli a nagybátyját,/ /Krsmanhoz/ Te meg ne kerülgesd a házamat, ha nem akarsz betérni! Nem ér ő rá, mindig sietségben van. Nézzél csak be hozzám, legalább sóra meg kenyérre, hogy ha majd meghalok, azt mondhasd! tisztességes ember volt, megkínált étellel, itallal, ahogy illik. Azért jöttem, hogy megkérdezzem, miért nem nősülsz. Mire vársz, te se leszel fiatalabb. 75