Mihič, Gordan - Szoszin, Oleg: Árva kis agarak. A levél - Drámák baráti országokból 6. (Budapest, 1984)
MURASOV ROGOV MURASOV ROGOV MURASOV ROGOV ROGOV MURASOV ROGOV MURASOV HANG ROGOV MURASOV HANG MURASOV Miért ne? Tán azt hiszed, a te himeved jobb? Vagy a hangod vidámabb az enyémnél? Hogy mik vannak... Mik, mik... Válja, Válja. Szépen kicsináltalak én téged... Na jő, add ide a levelet. Nesze. /Olvassa/ "Drágám, egyetlen szép emberem..." Ez lennék én?... Ki a fene... Pedig ő aztán annyit kibirt, mint egy ló. Nyilván elmesélték neki a viselt dolgaimat, női együttérzéssel... Válka meg persze némán, mint mindig... És ha mégiscsak Tyelegina? Esteleg szándékosan hozta elő a tizest, hogy legyen valami ürügye, hm? Ugyanúgy szeret, mint azelőtt... Azért is roppant össze. Vagy talán Ljuszka? Igaz, igazán?... Rogovot lekoptatta, naná, s most várja, hogy én fölhivj am? /Hangosbeszélő - női hang/ Ivan? Vászja mi a fenét vacakol még? Azonnal. Vászja, téged keresnek. /A hangosbeszélőbe/ Igen? Meddig kell még rád várni? Jaj, Kláva, zűr van!... El kell még intéznem 73
