Evarac, Paul: Az ötödik hattyú - Drámák baráti országokból 3. (Budapest, 1984)
/TIT/ MI R EA TIT MI REA TIT MIREA TIT MIREA TIT MIREA TIT Belépek az "emberiség soraiba”. Mivelhogy kiléptem volt. No, nerr vagy elégedett? De. Hallatlanul. Nem vagy, látom. Csak tudnám, hogy miért nem. Mikor kiléptem, elégedetlen voltál, mikor belépek, dettó; az isten se igazódik ki rajtad. Emlékszel, mikor hazajöttem arról a kis kiruccanásról, hogy szájaltál? Nem értettem akkor se; mert kimentem? Mert visszajöttem? Ne keverd össze. Görbe úton mentél ki, s lefüleltelek. És aztán megadták az útlevelet. Tudod, miért. /Unottan/ Az a "sörös" história... Meg a nő-história. /Értetlenséget színlel/ Miféle nő? Mintha nem tudnád... Nem ez a te Dimblea elvtársnőd, ez a liba; aki elvégzett három osztályt, s most megjátsza Madame Du Barryt, nem hanem az arisztokrata Ninon... Ninon? Nevezzük Malaxa asszonyságnak, Akiért kamasz fejjel elszöktem volt hazulról. Mások diplomát szereztek, és állások, összeköttetések után futkostak; én Malaxa asszonyság iskolájába:.jártam. Fogalmad sincs, hogy,kitanított... Aztán lelépett. Faképnél hagyott, de - noblesse oblige - el kell ismernem, hogy olyan nőt, olyat még nem pipáltak. A maga kis bogaraival együtt. S képzeld, még szeretett is. Titkolta, de szeretett. Kétségbeesetten hívott Párizsba; s tudd meg, hogy voltaképpen érte próbáltam... /3elzi, hogy szökni/ Azt mondta, hogy biztositja a jövőmet - és biztosított számomra egy pricceet a sitten. De boldogan szenvedtem érte. S amikor kijöttem és rehabilitáltatok, és a te jóvoltodból, mert kezeskedtél értem, kiutazhattam, repül-
