Evarac, Paul: Az ötödik hattyú - Drámák baráti országokból 3. (Budapest, 1984)
DUFY MI REA DUFY MI REA DUFY MI REA HORTENSIA MI REA HORTENSIA MI REA HORTENSIA MI REA HORTENSIA MI REA HORTENSIA MI REA HORTENSIA MI REA HORTENSIA Hülyeség. Miért? Örökre az ötödik hattyú akarsz maradni? Ismerek valakit a tanácsnál... Hallgass. /Mélyen a szemébe néz/ Azt hiszed, ha tudom, hogy neked táncolok és tetszem, kell nekem bármi egyéb? /Mint az előbb/ Próbáltam nem hinni neki, ellentmondani... Nézd, én nem értek hozzá... De igen, te mindenhez értesz. Sikerült kinyitnod a szívemet, hát mindent tudnod kell. /Karjában a lánnyal felszökik/ Te tudsz mindent, kedveseml Te varázsoltál elő belőlem egy... /Kulcs zörög az ajtó zárjában. Dufy elbújik egy függöny mögött. Hortensia jön, meglepett és izgatott, nagy lapos csomagot hoz/ Hortensia... Vasile... Te, ilyenkor? /Zavartan/ Én, én, de te... Azért jöttem, hogy egy kicsit rendbeszedjem a lakást. /A csomagra néz/ S mi van nálad? Semmi, egy... csomag. Itt parfümillat van. Igen? Lehet. Blasiuhoz jön néha egy-egy... Ne mondd. Fiatalember. Nőtlen. Mit tegyek? Szemet hunyok, ameddig Marta nincs itt. /Kis szünet után/ Fel szeretnék seperni. Ahogy gondolod... Mindenesetre köszönöm. Most elmégy, ugye? Nem. » /Elszántan/ Nézd, Vasile, neked megmondom: ez egy kép. Az én képem. Sachelarie festette, még akkor, és most elküldte. Bajba jutott. Ittasan vezetett és elütött nem tudom kit, Ó9 most bezárják. Ráadásul egy vagyont kell fizetnie. /Furcsa hangsúllyal/ Neeem, fiam, nem sajnálom; zárják be. Ez az elvszerü, a 53
