Evarac, Paul: Az ötödik hattyú - Drámák baráti országokból 3. (Budapest, 1984)
MIREA DUFY DUFY MIREA DUFY MIREA DUFY MIREA DUFY MIREA DUFY MIREA DUFY MIREA DUFY MIREA DUFY MIREA DUFY MIREA Csókolják meg a... Nem akarok logikát. Azt akarom, ami forr, buzog, árad... Miért? /Nyelvet ölt/: Beee, öreg szivar... Ha még egyszer azt kérded: "miért", ronda öreg szivar leszel. S ha nem kérdezem? Akkor kedves fiatalember. Aki verembe potytyant. Ve rembe? Igen, és milyen sötétbe. Velem együtt. Mert a szerelem sötét verem... /Hirtelen elkomorul/ Azt hiszem, nem hozok az életedbe szerencsét. Fekete hattyú vagyok. /Gyöngéden/ Ó,kedvesem, ha boldoggá tehetnélek... /Védekezőn/ Gondolod, hogy nem vagyok boldog? Látom. Már ott a kórház előtt láttam; azért szálltam be, mikor hívtál. Megsajnáltalak. Most hazudsz. Lehet. Bánod? /Hosszan a szemébe néz/ Hiába, nem vagy boldog. Dártam nálad is; lehangolóan rendezett otthonod van. Nézd, ha te a külvárosból jössz... Tévedsz, uram. Én a tóról jövök. A tó tükréről... Mond, mit szeretsz a legjobban a világon? /Zavartan/ Nem tudom... Hát te? A primabalerina két lábát. Csodálatos. A teremtés remeke. Rámába kellene foglalni... de persze onnan is kitáncolna. Boscut szereted? Néha, Amikor vele vagyok. Aztán még szeretem a vodkát, és szeretek templomba járni. Miért? Csak úgy. Dólesik egy-egy eset után... Mi az, hogy "eset"? 44
