Evarac, Paul: Az ötödik hattyú - Drámák baráti országokból 3. (Budapest, 1984)
DUFY MI REA DUFY MI REA DUFY MI REA BADICU MIREA BADICU MIREA STAVAR MIREA STAVAR Érted a fenét. Nem akarok még egyszer veled lenni. Amilyen kockafej vagy, éppolyan veszedelmes. Ezt minek vegyem? Bóknak semmiesetre. Mi bennem a veszedelmes? /Őszintén, ártatlanul/ Az, hogy tetszel nekem. /Kis szünet./ Most pedig kotródj haza. /Élt Cínik/ Nem kotródtam haza, elvtársak. Kiváncsi voltam, miért mondja meg nekem valaki - életemben először - ilyen nyíltan, hogy kedvel. Még ha egy ilyen lány is az. A gőg, igen, az a legtöbb baj gyökere... Martával a mozgalom hozott össze. A munka. Műveltebb volt nálam és harcosabb. Dogot végzett, értett az elmélethez. Mikor a pártiskolai vizsgákra készültem, az összes ideológiai tárgyat átvette velem; hajnalokig ültünk fenn... /Megjelenik a tárgyaló asztal a körülötte ülőkkel/ A gyári munkámban is segít, remek tanácsokat ad kereskedelmi vonalon is... Hatkor műszaki értekezletünk van. Ne térjünk el a tárgytól. Csak el akartam mondani, hogy szerintem... Értettük, Mirea elvtárs. Mi is ugyanúgy becsüljük, tiszteljük az elvtársnőt. Éppen azért... /Furcsa hajngsúllyal/ Éppen azért, elvtársak! Éppen azért! /Más hangon/ önkritikusan mondom... Tehát halljuk, miért járt mindenféle lokálban azzal a lánnyal, miközben az elvtársnő beteg volt. Éppen azért, elvtársak. Hogyhogy? 41
