Evarac, Paul: Az ötödik hattyú - Drámák baráti országokból 3. (Budapest, 1984)
DUFY hangja MI REA DUFY hangja MI REA DUFY hangja MI REA DUFY hangja MI REA DUFY hangja MI REA DUFY hangja MI REA DUFY hangja Minek? Valaminek mindig teljében van az ember, akárhány éves. Maga is. Mo9t nem rólam van 9zó. Maga, ahogy elnézem, a gavalléria teljében kell hogy legyen. Nem értem. Észrevette, hogy ninc9 harisnyám. Hát vesz egy párat. Szemtelen, gondoltam magamban. Rászóltam: hova vigyem? Mindegy. Itt is letehet. Már eleget bókoltam magának. De látom, szomorú. Elmehetnénk egy bárba, ihatnánk valamit és aztán majd meglátjuk. Kisasszony... Ha nincs kedve, ne törje magát. Nekem sincs mindig. Most volna, mondjuk, egy pohár vodkára. Tüdőgyulladás ellen. Nem tudom, mit csináljak. Tegyem le, hogy tényleg meghűljön? Menjek vele vodkáznl.ón? Egy bárba?... Tanácstalan voltam, elvtársak. Főleg, amióta megmondta, hogy nincs harisnyája. Töprengtem, mit tenne mo9t Marta. Hát persze, adna neki egy párat. De ón hogy adhatnék az övéből? Vásárolni meg milyen alapon vásároljak?... Vagy adjak pénz harisnyára? Az sértő, meg aztán hátha vodkát vesz rajta? Ha azért habozik, mert nincs pénze, ón fizetek. Maga, nekem? Miért fizetne? Hát C9ak úgy. Hogy legyen társaságom. Egy komoly és... szép férfi. Nem tudta, hogy szép? Na ne is higgye el; csak azért szép, mert felvett a kocsijába. Egy autós férfi, az már félig szép, és egészen szép is lehetne, ha... nem volna jelen. Ha csak a száguldá9, a repü-2o
