Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)
Történelem - Róth András Lajos: Ne utáld az aranyat azért, mert szurkos erszényben vagyon (Menda graviora sic corrigenda)
Ne utáld az aranyat azért, mert szurkos erszényben vagyon A* KERESZTYEN Ok V A S O H O Z. A/f EG-kelI vallanom, a’ Be! tűnek homályos volta miatt , néhol cftek, egy, s-két betűben való fogyatkozáfok > de kérlek Kegyes ül való! neveld meg azért a* dttftoi. Ne utáld meg az aranyat, azért, mert jj ízurkos crfzcnybcn vagyon. Talám Iften engedi, hogy a* Wrxdjcáfififáes, ízem eket ízebben gyónyórkódtethető fjfH* /okát találok, 1. kép - Czeglédi István, Barátsághi dorgálás, az az: az igazi Calvinista..., [Türsch], Kassa, 1663. bizonyosan fedezgetö palástot nem támaszthatok szemed eleibe nagyobbat az súlyos betegségnél az sietségnél és az én elmémnek gyengeségénél és ez fele dolgokban való gyakorlatlanságnál.”6' Kászoni János ekként írja le ezt 1647-ben: ,gl nyomtatásban gyakor helyen estek fogyatkozások, amiatt kiváltképpen, hogy mikor ennek nyomtatásához kezdénk, szinte akkor hatalmazék el köztünk a dög-halál és elsőbben is a nyomtatók közé esék bé, azután, mikor már itt a környékben jó részént megszűnt volna, nékem is annyira megrablá kicsin cselédemet, hogy csak igen kevesed magammal maradék.”61 62 1657-ben Gyöngyösi László is betegséget említ, midőn a becsúszott hibáinak javítását az értelmes olvasó okosságára bízza, mivel „magam az írásra alkalmatlan voltam és erötelenségem miatta dolognak kívánsága szerint hozzá nem láthattam.”63 Köleséri Sámuel is 1652-ben a Josué szent maga-eltökéllése... című csekély traktácskájának ajánló levelében a nyomdahibákra mentségül betegségére hivatkozik: ,Jkíivel az author akkor is ágyban feküttébire, mikor ez az munka nyomtattatott estenek. ”M Egész egyszerűen az életvitelmód is befolyásol61 Prágai 1628. 62 Kászoni 1647. 63 Gyöngyösi 1657. 64 Köleséri 1682. 65 Ilosvai [1569-70] . 66 Kászoni 1647. ta a művek születési körülményeit. Ebben Ilosvai Selymes Péter e szavakkal erősít meg bennünket: „Lön ennek írása az nemes Szakmárban, egy jámbor lakatgyártónak házában. Nem csoda ha vétek vagyon az írásban. Sok reszelő fúró kárt tett nekem írásban. Ezer ötszáz és az hatvan négy esztendőben... ”63 65 Erre utalnak Kászoni János szavai is: „S azt is meg kell gondolni, hogy amint életünk, úgy írásunk valami vétek nélkül igen ritkán találtatik, és amiképpen életünket sok fogyatkozások követik, úgy gyakor helyen papírosunkat vétkes írások töltik, mellyet nem hogy én, de még a mindennapi cselédes munkáktól üresedettek sem távosztathatnak el mindenestől, kíválképpen nékem ez illyen munkán való mulatozásra, életemnek mind módgya s mind rendi igen alkalmatlan lévén.”66 Az elhalálozás is szóba jön a nyomdahibák magyarázataként. A Giorgio Blandrata és esetleg Dávid Ferenc szerkesztette 1568-as De falsa etvera unius Dei patris, filii et spiritus sancti cognitione libri duo... című Gyulafehérvárt megjelenő kiadványban a hibákat Raffael Hoffhalter nyomdász halálának tulajdonítják.67 Félegyházi Tamás szintén említi az okok között Raffael Hoffhalter halálát: „de az könynyomtatónak Rodolphusnak halála után meg fogyatkozván jó corrector nélkül, nem óhattuk valami kevés fogyatkozástul. ”68 A nyomdászatnak nem kedvezett a költözködés, viszálykodás, háború, fosztogatás, menekülés sem. Erre való utalással gyakran találkozunk.6'’ Jellemző példa erre az esetre Aegidius Hunniusé, aki a sárvári nyomtatás elhúzódása és a hibák miatt 1602-ben e szavakkal védekezik: „ez a munka tartott is három ízbe löt bontakoztatása az typografiának, hol pogány ellenség rablásátul való félelem miatt, hol idegen hadakozó népek kártétele miatt...”26 Nem feledkezhetünk meg magáról a nyomdai felszerelés, a használatban levő kopott, elgyöt- rött, elvásott, kicsorbult betűkészlet (typusok) állapotáról a betűnek homályos voltá-xó\Jx Karancsi György debreceni nyomdájában nyomtatott 67 Fitz 1959. 68 Félegyházi 1586. 69 Balassi 1606; Werbőczy, Veres 1565 70 Hunnius 1602. 71 Köleséri 1673. 72 Báthori 1664. TÖRTÉNELEM I ISTORIE l HISTORY 175
