Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)
Történelem - Róth András Lajos: Ne utáld az aranyat azért, mert szurkos erszényben vagyon (Menda graviora sic corrigenda)
Ne utáld az aranyat azért, mert szurkos erszényben vagyon a marginalis számokban, több fogyatkozások estek, melyeket nem szükség lajstromba írnunk, mivel a tudomány széki és veleje nem áll azokban. ”38 Bornemissza Péter is a számokba, tulajdonképpen a számozásokba bonyolódik bele. Az Énekek három rendbe... 1582-es kiadásának regiszterében írja: „nihol ennyi hamar munka közt, nem óhattuk hogy vétek nem esett volna az levél számnak jegyzésiben. Mindazáltal az reá vigyázó kevés fáratsággal meglölheti ez registrombnóT — írja Érts meg az levélszám vétkéről című hibajegyzékben.39 A magyar könyv- és nyomdatörténet kutatás nagy doyenjétől, Borsa Gedeontól tudjuk viszont erre vonatkozóan, hogy a levelek számozását a korabeli nyomdászok főleg az olvasó számára tüntették fel, ők maguk viszont a fiizetjel/kolláció után tájékozódtak. Ezért kerülhetett be sok ilyen jellegű hiba a kiadványokba.40 Vadai István, Szövegkritika-kritika című tanulmányában említi az öröklődő (azaz a korábbi kiadásokból automatikusan, ellenőrzés nélkül átvett) sajtóhibát41 Vladár Zsuzsa szerint42 „egy régi nyomtatvány újbóli kiadása a leggondosabb munka mellett is irdatlan sok hibalehetőséget rejt" (szavak kimaradása, szavak betoldása, igekötők megcserélése, pontatlan másolás, egybeírás—különírás figyelmen kívül hagyása, a kötőjel mellőzése), köztük értelmetlen, de akár értelmes hibákat is. Fekete Csaba Az 1817-es öszvér énekeskönyv című írásában, a lehetséges nyomdai hibák tárházát bővíti, amikor egy, 1817-ben Tóth Ferentz által nyomtatott Közönséges Isteni Tiszteletre Rendeltetett Énekes Könyv elemzésekor olyan zenei sajtóhiba létére hívja fel a figyelmet, amely egyben dallamhiba is, ugyanis kimutathatóan nem tekinthető „sem helyi változatnak, sem népi variálás gyümölcsének. ”43 A hibás szedés (a betűk egymás mellé helyezése) eredete sokrétű. Lehet, hogy szövegértési nehézségekkel küzdött valamely nyomdász/be- tűszedő, de az is lehetséges, hogy a helyes olvasat szerint szedte ki a betűket, azaz a szerző valóban 38 Pázmány 1637 [Itt és a továbbiakban a félkövérrel szedett szavak/sorok mindenhol Róth András Lajos kiemelései.] 39 Bornemisza 1582. 40 Borsa 1997, 73. 41 Vadai 2012, 450, 3. jegyzet. 42 Vladár 2012, 5. 43 Fekete 2009. úgy írta. Az is lehet, hogy helytelenül olvasta, az is lehet, hogy a kiolvashatatlan, vagy rosszul olvasott szót saját értelme szerint alakította át, vagy kihagyta. „Egy helyen — közli Kászoni János 1647- ben mindazáltal, a nyomtatást az inasára bízván a nyomtató, meg nem tudhatok mi gondolattyából az inas ím ez szót (Curialisnak) kivetette, és ezt tette helyébe (Christusnak) Azonba, midőn nyomtatná, bé találván jönnöm megcorigaltatám vélle, csakhogy már közel két száz árkost aszerint kinyomtatott vala. Azokáért, ha kinek affélében talál jutni kérem szeretettel ne neheztellye, paginam 56. versu ultimo, pro, (Christusnak) Curialisnak, odajegyezni. Azon- képpen egyéb fogyatkozásokat, úgy mint, ahol Négy helyett Nagyot, Gratianus helyett Grasiánust, reá- hivatal helyett Reáhuintalt, Igaz-éri Agazt, Agai helyett Igáit etc nyomtattak, és ahova vagy virgulát, avagy punctomot, syllabát, avagy egyebet valamit kellete felet avagy öszvezavarva vétkesen találtak ten• ”44 ni. Czeglédi István Kassán 1664-ben megjelentetett Idős Noé becsületit oltalmazó Japhetké45 című, a hitviták sorába illeszkedő munkájában írja: „Csak a potrohos könyvnek nyomtatásakor is megtetszék a jó akarat. Mert vallástok szerető typographus legény munkálkodván könyvemen, úgy megjádzottatá)6, hogy mikor már harmadik próbámat prés alá kel vala venni, kivévé a K betűt, s az H-át tévé belé. E syllabát is, NEM, kicsipé a betűk közül, honnan így nyomtatta: b) A Cálvinisták közönséges vallása ez, hogy hét (pro két) sacramentum vagyon. Ismét: A Cálvinisták hiti ez : Szabad (innen ellopta a Nemet) azon kérni a szenteket, hogy érettünk esedezzenek. Mit tudok egyebet itt mondani, hanem talám csinált lelkű Operariusom volt. Mint régen egy articulus megherélésében, melyben a Mariticidák felöl szörnyű poena végeztetők; de a Tenyér-kenés így compilálá ezt: Matricidae etc." Borsa Gedeon kiadás és nyomdatörténeti kutatásai arra is rámutatnak, hogy a betűcserék adódhatnak egy-egy nyomtatóműhely betűkészletének hiányosságaiból is, és ebben az 44 Kászoni 1647. 45 Czeglédi 1664. 46 Galli, Pavercsik 1983, 359. szerint Johann David Türsch lehetett a nyomdász, aki meg is haragudott a szerzőre az írtak miatt. Czeglédi ugyanis, meg nem nevezve de őt gyanúsította azzal, hogy „megjátszottatta” a nyomtatást, azaz szándékosan (sajtó)hibázott. TÖRTÉNELEM 1 ISTORIE 1 HISTORY 173
