Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)
Történelem - Róth András Lajos: Ne utáld az aranyat azért, mert szurkos erszényben vagyon (Menda graviora sic corrigenda)
Ne utáld az aranyat azért, mert szurkos erszényben vagyon tani, bocsánatot kérni: „Ha valahol az nyomásban való vitekre találsz, abból én tüled boczánatot kirek" — írja Abádi Benedek 1541-ben.106 107 Kulcsár György 1574-es Postillájában Istennek kedvét és békességet kívánva hű olvasójának a feltüntetett hibákon túl a következő szavakkal él: „ha pedig valamit ezeknek fölötte találándasz, abból bocsánatot kérünk tőled atyámfia körösztyén, valaki ez könyvet olvasod."107 Ez néha önérzetességet is feltételezett. Bőd Péter a szebeni Sárdi Sámuelnél latinul nyomtatott házassági törvénykönyve végén más kiadványokból is ismert verses formulában vállalja magára a hibákat az irigyek ellenében. (4. kép) Error inest operi si quis, mea culpa notanda est, Quae bona sunt, pro me protulit illa Deus. Invide! quae mea sunt carpas, impune licebit, Dummodo laudetur pars bona, et ipse Deus.108 * Természetesen ebben az Isten dicsőségét is szolgáló mű erényei mellett, általánosságban utal a hibákra, de beleérthetjük a tartalmi hibákon túl a sajtóhibákat is. Melotai Nyilas István egy halotti beszéde végén a hibákra utalva elismeri „Noha szorgalmatosán igyekeztünk, kegyes olvasó, az nyomtatásban való fogyatkozásokat kitörleni, maradtak mindazáltal némelyek, melyeket vagy mi nem vöttünk eszünkbe, vagy az typographies..Im Azt nem tudjuk bizonyosan, hogy a hibák számának hol lehetett a tűréshatára, amely még elfogadható volt, de kellett lennie, legalább is erre enged következtetni Félegyházi Tamás vagy nyomdásza Hoffhalter Rudolf 1579-ben, aki szerint „felette az bizottságoknak jegyzésében is némely heljeken eset valami vétek, de mindazáltal ez tűrhető. ”110 És ezt állítja Pécsváradi Péter is 1629-ben: „Az nyomtatás közben nemely fogyatkozások estek, de türhetök. Oka az volt, mert magunk távoly voltunk, es correctorok nem lehettünk. ”U1 Egyébként több helyen olvashatjuk, hogy 106 Sylvester 1541; Margitai Istvánnál, debreceni nyomdásznál találunk ettől eltérő véleményt is. Ő úgy ítélte, hogy a hibákért „nem szükség sok beszéddel bocsánatot kérnünk” Ld: Maróthi 1782. 107 Kulcsár i 574. 108 Bőd 1763; Egy szó különbséggel (protulit / contulit) máshol is előforduló vers. Ld: Besold, Gundling, Heeser 1729. „az többit az kegyes olvasó békével szenvedje.”112 Van, aki olvasóját bizalmasan felszólítja: Annak okáért ha valami fogyatkozásokat ebben találsz, az szeretetnek palástyával befedezzed."1I3 „Ezeken kívül ha mi olyassak találtatnának - kéri Deselvits István —, a kegyes olvasó keresztyéni szeretettől viseltetvén, önnön maga megigazítván, mindazokról énnékem bocsánatot adgyon. 114 Zvonarics Mihály örökösei, István és György, illetve könyvének sajtó alá rendezője Lethenyei István a hit felől közelítik meg a problémát. Amint megfogalmazzák ,Annak okáért az kegyes és értelmes olvasót kérjök szeretettel, hogy az nyomtatás és az corrigálás közben esett hibák és fogyatkozások felöl keresztyéni ítéletben légyen és azokat ő maga corrigálja, jobbiccsa és helyére hozza. Az Momus természetit penig (ki maga semmit nem szerezvén, az másak csinálmányiban mindgyárt gáncot talált) ne kövesse.”115 Igyekeztek is a nyomdászok, a kiadók, meg a szerzők is, hogy minőségi munkát adjanak ki kezükből, s ha ez nem mindig sikerült, akkor az utólag észrevett hibákat a hibajegyzékekben közölték majdani olvasójukkal, általában a kiadvány végén, de előfordult, hogy már az elején feltüntették azokat, számítva az olvasó (vásárló) jóindulatára116. Ez többnyire szerkesztői/szerzői utasítás eredménye is, de nagy ritkán a könyvkötő is dönthetett elhelyezésének helyéről, akárcsak a képek, mellékletek esetében. A régi nyomdahibáknak, na meg a hibajegyzékeknek meg van a magukon túlmutató szerepük is. Nem ritkán ezen jellegzetes hibák alapján tudunk beazonosítani kiadásokat, a javításokra utaló szövegrészek tartalmaz(hat)nak akár gazdaság-, politika-, művelődéstörténeti információkat is.. Régi nyomtatású könyveket lapozok gyakran találkozhatnak a hibajegyzékek szűkebb szavú vagy éppenséggel beszédesebb, pár sorra, vagy akár több oldalra is kiterjedő változataival. Az egyszerűbbek a hibák felsorolására (betűk, kifejezések, mondatrészek) és azok javított formáinak 109 Melotai 1624. 110 Félegyházi 1579. 111 Pécsváradi 1629. 112 Margitai 1617. 113 Kecskeméti 1621. 114 Kegel, Deselvits 1639. 115 Zvonarics 1628. 116 Veres 1565. TÖRTÉNELEM 1 ISTORIE 1 HISTORY 181
