Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)
Történelem - Róth András Lajos: Ne utáld az aranyat azért, mert szurkos erszényben vagyon (Menda graviora sic corrigenda)
Róth András Lajos kisebb, világosabb, aprólékabb, darabosabb vagy derekasabb, nevezetesebb vagy terhesebb, de mindenképp a szöveg megherélését 23 jelentette mivel a sensust elfordítaná23 24 25 26, amely ez által késleltethette, késedelmeztethette, háboríthatta, megbotlattya az olvasót, akadékot szerezhetett neki, okot teremtett a balra magyarázásra. A hibák számtalan formában fordulnak elő, születési körülményeik sokfélék lehetnek. Az eperjesi magyar eklézsia lelki pásztora, Madarász Márton midőn Lőcsén, 1635-ben magyar nyelven ajándékozza meg olvasóit, Meisner Boldisar Sz. elmélkedésinek a vasárnapi evangeliomokba című munkájának fordításával, a nyomtatásban esett fogyatkozásokról beszélve említi a betűk transpositioját és elváltoztatásátP Ez utóbbi gyakorta használt kifejezés, ezt találjuk Keresszegi Herman Istvánnál is, ő még hozzáteszi a szóknak elszaggatását.26 A betűk elváltoztatása kapcsán sorolja fel az esetleges hibákat Melius Juhász Péter.27 Kászoni János virgulák, punctomok, syllabák fölös voltát vagy összezavarását hozza szóba.28 Aegidius Hunnius „az accentusoknak elhagyásában, az igéknek megszaggatásában, nihol kettőnek özve foglalásában, parentesiseknek elmulatásában, hanem ugyan az bötűknek megváltoztatásában és az locus oknak citálásában’ láttatja a hibák forrását29, Balassi Bálint „egy néhány igének elváltoztatásá- ban és elhagyásában. ”30 Vásárhelyi Gergely szerint 1618-ban „nehul egész szententiákat is elhattanak, néhul változtatták az igéket, nehul többet töttenek hozza, sok helyen egy bötűt másért töttenek, mód nélkül distingvaltattanak. ”31 Brewer Sámuel lőcsei nyomdász a korábbi kiadásokban előforduló accentusok tudatlan meghányásá-tó\ beszél Debreceni Péter Tizenkét idvösséges elmélkedések... című imádságos könyvének új, 1685-ös kiadása kapcsán: „mert melyet ember ha a magyar írásokban jól nem observál, tehát mind a sensust, mind penig a szólásnak mivoltát megrútittya írásában,”32 „Egyéb hibák is elegyedtenek e könyvecskében szélyel — írja 23Czeglédi 1664. 24 Bartha 1660. 25 Madarász 1635. 26 Keresszegi 1640. 27 Melius 1568. 28 Kászoni 1647. 29 Hunnius 1602. 30 Balassi 1606. Borosnyai Nagy Sigmond 1736-ban —, úm. Az accentusoknak kimaradások, vagy szükségtelen feltételek: a vocalisoknak s egyéb betűknek egymással való helytelen megcseréltetések. A syllabáknak illetlen öszvefoglaltatások, vagy egymástól való elszaggatta- tások stb.”3i Dengelegi Bíró Péter szerint „sok illetlen interrogatiok, hamis ortograph, heltelen commák és több effélék'’ szerepelnek a hibák között. Másfajta hibák eshettek pl. „az nyomtatásban való fogyatkozások az könyv karaján jegyzett locusokba, mind lehelyheztetésébe s mind számába.”34 A hiba lehetett betű- vagy értelmezési hiba. Ez adódhatott az egyes betűk formai hasonlatosságából pl. g—q, k—h, b—p, t—r, f—f ys. Zvonarics Mihály szerint hiba keletkezhet „az accentusoknak megváltoztatásában, az igéknek megszaggatásában, vagy kettőnek öszvefoglalásában és hasonló esetekben, hanem még az bötükben is, ahol t helyet r bötűt találsz ö helyett o bötűt, u helyet n bötűt és egyebet. ”35 Melius Juhász Péter 1568-ban ezt így fogalmazza meg: ,fz könynyomtató vétket az könyünek rendibe mivel hogy az bötük között hasonlatosság vagyon úgy mint az f, /, l, megmutattya az olvasásban, kedig az d és t, g és k, p és b, a és o, i és e, f és oe, iá, az németek szájában és felföldiek és alföldiek szájában nem egyaránt zengnek. Az n és u gyakorta megfordul. Ezekből történt hogy egy betű a másikért írattatottP6 Körösi Mihály, Debrecenben Margitai János által 1739-ben nyomtatott, Az új Testamentomra mutató tábla... című munkájához rendelt hibajegyzékében a számok sokaságára hivatkozva menti magát: „Nem lehet csudálkozni rajta, hogy ilyen sok hibák estek ezen munkában, mert semmiben is nem téve- lyedik el az ember hamarább, mint a sok számoknak feljegyzésében.”37 Pázmány Péter véleménye különleges ezen a területen. Az ilyen nemű fogyatkozásokért „tudom hogy könnyen bocsánatot nyerek azoktúl — írja kik valaha a nyomtatás-körül for- gódtak, mert, oly szemes nem lehet ember, hogy néha által ne ugorgyék a nyomtatás vétken, kiváltképpen 31 Vásárhelyi 1618. 32 Debreceni 1685. 33 Borsonyai 1736. 34 Alvinci 1633. 35 Zvonarics M. 1628. 36 Melius 1568. 37 Körösi 1739. 172
