Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)
Történelem - Bicsok Zoltán–Kósa Béla: „…hogy itten Csíkban is egy patika állíttassék fel, szükségesnek látszik…” Adalékok az első csíkszéki patikák történetéhez (1808–1855)
Adalékok az első csíkszéki patikák történetéhez (1808-1855) továbbjutott a főkirálybírótól, nem ismeretes. Miután az egységes törvényhatósági patika felállításának gondolata elbukott, a székvezetés más módját kereste annak, hogy az egyetlen csíki gyógyszerészt lehetőség szerint megerősítse a piacon. 1845-ben olvashatunk először arról, hogy - széki kezdeményezésre - Csíkszeredában egy kimondottan patikai célra szánt házat kellene építeni. A szék tisztsége, illetve személyesen Balási József főkirálybíró, két rendben is egy gyógyszertár felépítésére alkalmas telek kijelölését, illetve biztosítását kérte a Csíkszeredái tanácstól. Második, 1845. június 30-án kelt átiratában így próbálta meggyőzni a szeredai tanácsot az ügy fontosságáról: „Idei április 19-én személyesen azon bizodalmas kéréssel találtam meg a Nemes Tanácsot, hogy mivel a köz szükség egy állandó és bátorságos építményü gyógyszertárt igényel, e végre a nemes város között, Száva Kristóf kereskedő szomszédságában, Beke és Kováts nemzetséget illető belső telkeket megvásárolni ne terheltetne, de mint a fenn írt hó 27-röl 40. szám alatti tudósításából kitetszik, az említett belsők tulajdonosait az eladásra nem bírhatván, más helynek megszerzésére készségét ajánlja. Mivel pedig én a kívánt célra alkalmas belsőt ki nem szemlélhetek, őszinte bizodalommal kérem a Nemes Tanácsot, légyen szíves a célba vett gyógyszertár építésére egy alkalmas belső telket kinézni, s annak megvehetését elpróbálva, engemet is értesíteni. ”'72 Sajnos az ügyben keletkezett válaszirat nem maradt fenn, csupán az iktatókönyvi bejegyzés alapján ismerjük annak tárgyát. Eszerint, a magisztrátus ezúttal arra tett ajánlatot, hogy bizonyos Sitz-kertnél fog telket biztosítani az építkezéshez.172 173 Ez utóbbi válasz folyománya volt, hogy Balási főkirálybíró László Sándor alcsíki jegyzőt nevezte ki a szék részéről — az ő irányában ugyanis Tamássik is bizalommal volt —, hogy az ügyet kézben tartsa.174 A későbbiekben semmi jel nem mutat arra, hogy végül a patika megépült volna 172 Rnlhmh, F 27 Csíkszék levéltára - Főkirálybírói iratok, 266-1845. 173 Rnlhmh, F 27 Csíkszék levéltára — Főkirálybírói iratok, 2. reg. 108. 174 Rnlhmh, F 27 Csíkszék levéltára — Főkirálybírói iratok, 326—1845. 175 Szőcs János feltételezése szerint Tamássik részt vett 1849 tavaszán a csíki lőszergyártó műhely felállításában, ezzel érdemelte volna ki a vizsgálati fogságot és vagyona Csíkszeredában, így azt kell feltételezni, hogy a Tamássik-féle gyógyszertár - legalábbis az 1848 előtti időszakban - bérelt épületben működhetett. Sajnos Csíkszék levéltárának 1848-1849. évi iratai még nincsenek rendezve, így Tamássik Csíkszeredái működésének egyik legfontosabb időszaka, a szabadságharcos eseményekben való esetleges szerepvállalása továbbra is homályban marad.175 Annyi látszik bizonyosnak, hogy 1849 késő őszén és 1850 tavaszán vizsgálati fogságban volt Csíksomlyón,176 patikája pedig ideiglenesen a kerületi főorvos kezelésébe került. 1849. december 13-án a felcsíki császári-királyi alkerületi biztosság felszólítására Barta János szeredai főbíró, Szopos Ignác főjegyző, Dávid Elek rendőrigazgató és Kovács Ignác főhadnagy összeírták Tamássik patikári- us ingó és ingatlan vagyonát, majd a jegyzőkönyv végén megjegyzik, hogy mivel a patikai szerekhez nem értenek, azokat nem vették lajstromba. A gyógyszerész legfontosabb vagyontárgyai: egy 300 rajnai forintra becsült zálogos martonfalvi bel telek Csekme Adám és György Antal szomszédságában, egy 10 forintra taksált, egyvékás föld a Kováts Gáspár csűrje mellett, hatvanöt orvosi könyv, melynek értékét ugyancsak 10 forintban állapították meg a biztosok, továbbá egy szilfából készített kasztén, egy hitvány dívány, tizenegy töltött rossz szék, egy cserefa asztal, öt kép, „egy pléh füttő mely lábán áll”, egy vízipuska, tizenegy nagy ferslág, „tíz boros hordók, kisebb, nagyobb”, egy festett szán, és további számos, kisebb értékű háztartási és használati tárgy, összesen 374 forint 29 krajcár értékben.177 A bizottság két városi tanácsossal és Körmendy Lajos sebésszel kiegészülve, 1850. március 8-án elkészítette a patika inventáriumát is, az abban található felszerelést (különféle mérlegek, kanalak, spatulák, serpenyők, mozsarak, csészék, porcelán és üveg orvosságtartók) és gyógyszereket, hatóanyagokat összesen 1379 forint 42% krajcárra értékelve.178 zárolását. - Szőcs 2005, 63, Csíki Székely Múzeum, Csíkszereda. 176 Rnlhmh, F 68 A csíksomlyói császári-királyi kerületi biztosság levéltára, CLVII/8. 1.; CLVIII/40. 1. 177 Rnlhmh, F 68 A csíksomlyói császári-királyi kerületi biztosság levéltára, CLV1I/11. 41-42. 178 Rnlhmh, F 68 A csíksomlyói császári-királyi kerületi biztosság levéltára, CLXI/25. 28-38. TÖRTÉNELEM l ISTORIE l HISTORY 83
