Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)
Történelem - Bicsok Zoltán–Kósa Béla: „…hogy itten Csíkban is egy patika állíttassék fel, szükségesnek látszik…” Adalékok az első csíkszéki patikák történetéhez (1808–1855)
Adalékok az első csíkszéki patikák történetéhez (1808-1855) szerész Tamássik István Szépvízről Csik Szeredába vagy Martonfalvába tavasszal jövend lakni, nemes székünk központjában lévén, az illy szereket magoknak szerezni kívánó mesteremberek egy forma mesz- szeségre ötét találhatják. [...] Már 15 hónap alatt szerzett majd minden héti tapasztalásom szerént a szépvízi gyógyszerész Tamássik Istvánnak olyan a sorsa, amint a naplójában látható, hogy ha a materiális szerek árulhatásával is magán nem segíthet, nem sokára végső ínségre jutand, és az ö netalán történendő pusztulásával a szegény betegek az elkerülhetetlen szükséges gyógyszereket vagy Gyergyóból vagy Udvarhellyről vagy pedig Háromszékről nagy károkkal és hátramaradásokkal lésznek kéntelenek hozat- tatni. ”*57 A székorvos ajánlása nyomán Balási József főkirálybíró is hasonló tartalmú javaslatot küldött a Főkormányszékhez, amely 1842. november 21- én kelt leiratával a kért engedélyt meg is adta.157 158 Mivel a patikával rendelkező törvényhatóságok területén a tiltott, azaz üzletekben nem forgalmazható anyagok köre a festékekre is kiterjedt, 1842. november derekán menasági János Ignác, Kalota András, Bernád András és Bernád Barabás asztalos és lakatos mesterek panasszal fordultak Csíkszék közgyűléséhez. Beadványukban azt nehezményezték, hogy mivel a Csíkszeredái és más boltosok nem árulhatnak festékeket, a mesterek kénytelenek a szépvízi patikáriustól rosszabb minőségű anyagokat csaknem háromszoros áron vásárolni, ami nemcsak rájuk, de megrendelőikre nézve is igen hátrányos. Kérik tehát a helyzet orvoslását. A közgyűlés ekkor olyan határozatot hozott, hogy a napi használatra szükséges anyagokat (úm. kékkő, büdöskő, kámfor) ezután is szabad legyen boltokban árulni.159 Az ügy azonban a következő években sem nyert végleges megoldást, hiszen 1846 májusában is hasonló panaszbeadványt tárgyalt a közgyűlés, ezúttal elhatározva, hogy megoldásra a Főkormányszék elé terjeszti azt. Tamássik István patikus 1843 januárjában még Szépvízen működött. Ezt Endes Miklós al- királybíró egyik, Zöld János felcsíki pénztárnok157 Rnlhmh, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, CCXLV/149. 158 Rnlhmh, F 27 Csíkszék levéltára — Iratok, CCXLV/149.; CCXLVIII/48. 159 Rnlhmh, F 27 Csíkszék levéltára - Törvényszéki protocollumok, 1. 28r-v.lé0 Rnlhmh, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, CCXLVIII/48. hoz intézett utasítása igazolja, miszerint a Főkormányszék engedélye értelmében a szépvízi patikus részére ki kell fizetni a nincstelen bujasenyvesek gyógyítására a szék kontójára kiváltott gyógyszerek árát, 28 pengő forint értékben.160 Február utolsó napján a patikus beadványban értesítette a szék tisztségét, hogy elköltözik Szépvízről. Az okokat nem részletezi, de az előzményeket ismerve joggal lehet feltételezni, hogy a döntés meghozatalában szerepe volt az örmény kereskedők által gyakorolt nyomásnak. Csupán annyit jegyez meg sokat sejtetve, hogy körülményei ilyetén alakulása kényszeríti e lépés megtételére, mint írja: „kénte- len vagyok sok tekintetből patikámmal együtt Csik Szeredába költözni. ” Kéri ugyanakkor közhírré tenni, hogy „[...] a kővetkező Szent György napon túl nem Csik Szépvízen, hanem Csik Szeredában léend gyógyszertárom megtanálandó a Piac soron, a kövékák aránt. ”161 Sajnos egyéb részletek nem ismeretesek a patika épületére vonatkozóan, hacsak nem tekintjük annak csíkszentimrei László Sándor alcsíkszéki jegyző 1843 októberében kelt és a szék tisztségéhez intézett jelentését, melyben arról értesít, hogy a patika ablakait és ajtóit rosz- szul elkészítő martonfalvi, Tamás nevű asztalost - miután felszólítása ellenére sem volt hajlandó a hibás munkát kijavítani — fogdába csukatta, mindaddig, míg jobb belátásra tér és vállalja, hogy az okozott kárt jóváteszi.162 Nem alakult sokkal jobban Tamássik viszonya a Csíkszeredái (örmény) kereskedőkkel sem. Feszültségeik még a patikus szépvízi működése idején kezdődtek és a terhelt viszony a későbbiekben sem rendeződött alapvetően. Lukács János martonfalvi kereskedő már 1842 júliusában az ügyben nyújtott be kérelemlevelet a székvezetéshez, hogy a tőle hatóságilag lefoglalt patikai szereket adják át a gyógyszerésznek, ő pedig térítse meg azok árát. Csakhogy a székvezetés nem szándékozott a patikustól behajtandó összeget kifizetni Lukácsnak, mivel „[...] azok árai más, köz célú haszonra el is rendeltettekT63 Mivel a szépvízi kereskedők lefog161 Rnlhmh, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, CCXLVIII/48. 162 Rnlhmh, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, CCXLVIII/48. 163 Rnlhmh, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, CCXLII/53. TÖRTÉNELEM l ISTORIE I HISTORY 81
