Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)

Történelem - Bicsok Zoltán–Kósa Béla: „…hogy itten Csíkban is egy patika állíttassék fel, szükségesnek látszik…” Adalékok az első csíkszéki patikák történetéhez (1808–1855)

Bicsok Zoltán - Kása Béla „hogy valameddig a felsöbségnél dolgát el nem iga­zítsa, addig lássák mit csinálnak, ö házába vissza nem kíván és párt kért ezen executionis seriesböl. ” A patikus adósságos ügyében a Főkormányszék áp­rilis 22-ei leirata hozott újabb fejleményt: „[...] hogy a kérelmes gyógytárának hosszasabb ideig bí­rói zár alatt léendő tartása miatt se a közönség ne szenvedgyen, se maga a kérelmes gyógyszereiben ne károsodgyék” a lefoglalt és bezárt gyógyszertárat azonnali hatállyal kinyittatta.126 127 128 Bay János gyógy­szertárnyitási díja még a következő év nyarán sem volt befizetve, erről tanúskodik Csíkszereda város magisztrátusának egyik folyamodványa, amelyet Tamássik István patikanyitása kapcsán intéztek a Főkormányszékhez, mint írják:,,[...] a szokott patika taxának, melyre Bay János elégtelen vollt, és még soha bé sem fizette”}27 Amint Csíkszék és a Gubernium levelezé­séből kitűnik, Bay fél év múlva el akarta adni Csíkszeredái patikáját. Egy 1835. október 26-án kelt főkormányszéki leiratban olvashatjuk: „[...] meg hagyatott mai napon a Szebeni és Kolosvári szabad királyi városok magistrátussainak, hogy an­nak [ti. a patikának] el adását az újjsági lapok­ban közhírré tétessék. [...] Addig is míg az érdekelt patika el adattathatnék, azt az azon nemes szék substitutus physicussa által töstént megvisgáltassák, és szorossan arra ügyeljenek, hogy azon patikából jó minémüségü orvosi szerek adathassanak ki, hogy ha pedig az érdekelt patikárius nem lenne abban az állapotban, hogy jó orvosi szereket tarthasson és adhasson, úgy ezen esetben annak kérdésben forgó patikáját töstént bézárassák, és az el adása idejéig bé zárva tartani el ne múlassák. ’n28 A nagyszebe­ni, kolozsvári és Csíkszeredái magisztrátusokhoz írt utasítások főkormányszéki fogalmazványai­ban megjelenő kitétel, miszerint „[...] az azt [ti. a patikát] megvenni szándékozók az érdekelt pati­kának tulajdonossával, Bay Jánossal a kegyelmetek [ti. Csíkszereda magisztrátusa] közbenjövetelével értekezödhetnek. ”129 * talán arra utal, hogy Bay Já­nos és a város között nem volt minden ügy le­126 Mnl ol, F 46 Gubernium Transylvanicum Levéltára - Ügyiratok, 1835/3970. 127 Mnl ol, F 46 Gubernium Transylvanicum Levéltára - Ügyiratok, 1837/6888. 128 Rnlhmh, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, CCXVII/42. 129 Mnl ol, F 46 Gubernium Transylvanicum Levéltára-Ügyiratok, 1835/10577. zárva. A guberniumi leirat nyomán 1835. no­vember 26-án Székely Zsigmond alkirálybíró és Csíki József székorvos megvizsgálták a Csíkszere­dái polgári patikát, jelentésüket Sándor Mihály főkirálybíró 1836. január 12-én továbbította a Főkormányszéknek. Eszerint „[...] a patikáriust honnyába nem találtuk, hanem csak az asszont, aki is oly értésünkre adást, hogy férje a patikárius Gyergyó Szent Miklóson az elhalt Gyergyó Szent Miklósi gyógyszerárus, néhai Lákay Jósef volt pa­tikájának, mint provisor, tudni illik egy holnapi felvigyázására ment s hivattattot légyen. ”, ennek ellenére a vizsgálat megtörtént, a gyógyszertár „[...] majd minden orvosi szerek nélkül üresnek és hasznavehetetlennek találtatván”. A Gubernium 1836. február 8-án elrendelte a patika bezárását „[...] a mostani patikáriusnak csakugyan megen­gedtetvén, hogy még meglévő orvosi szereit s mik t.i. még használhatók, más patikáriusnak egyszerre és általájában eladhassa.’™ 1836 januárjában Bay halálhíre is felröppent, Tompos János ülnöktől származik a következő hevenyészetten papírra ve­tett mondat: „Die 12 Januarius 1836. A benn írt protocollumok, tabellák és a Bay János paticarius el­halálozásáról készült repraesentatioja a physicusnak felküldettek. ” 131 A patikus azonban nem halt meg, Gyergyószentmiklóson telepedett le, ezt több forrás is igazolja. 1836 októberében például útlevélért folyamodott a szék tisztségéhez, ennek kapcsán rögzítették személyi adatait: „Bay János magyar, passuáltatott a következendő személlyes le­írása mellett: lakhelyére nézve Gyergyó Szent Mik­lósi, esztendői 42, termete magos szál, ábrázattya szőke, szemei kékek, orra rendes, haja gesztenye szín, bajusza detto, beszél magyarul, deákul, néme­tül s keveset oláhul, visel magyar öltözetet. Megyen Molduvába segedelem végett, szabadságot nyert hat hetet. ”*32 1837. március 11 -én kelt és Baló Józsefhez intézett utasításában Sándor Mihály már „voltpatikárius Bay Jánost”emlegeti, aki újabb kellemeden ügybe kevere­dett: engedély nélkül adta el ugyanis jószágát, mely 130 Rnlhmh, F 27 Csíkszék levéltára — Iratok, CCXX/36.; MNL OL, F 46 Gubernium Transylvanicum Levéltára - Ügyiratok, 1836/1340. 131 Rnlhmh, F 27 Csíkszék levéltára — Iratok, CCXVI/48. 132 Rnlhmh, F 27 Csíkszék levéltára — Iratok, CCXXII/63. 76

Next

/
Oldalképek
Tartalom