Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)
Régészet - Nyárádi Zsolt: Helynévtan és régészet. Vizsgálódás az udvarhelyszéki falvak kezdeteiről
Helynévtan és régészet. Vizsgálódás az udvarhelyszéki falvak kezdeteiről 3. kép - 12. század közepi temetőrészlet Bögöz középkori templombelsőjében (2013-as feltárás) falva a 13. század folyamán alakult ki, akárcsak Székelyderzs és Bágy. A második típusba azok a helynevek kerülnek, amelyek személynévből alakultak ki -a képzővel (7 helység, 5,03%). Hodgya területéről korai 11-12. századi leleteket gyűjtöttünk. Ezek közül Székelydálya a 12. században már plébánia templommal rendelkezett, Kecset, Magyarhermány, Székelymuzsna, Rava gótikus építésű templomait ismerjük. A hiányzó települések csupán a reformációt követően építettek templomot és váltak önálló egyházközséggé. Atyha területéről mindezidáig csupán késő középkori anyagok kerültek felszínre. A többi településről nincs régészeti adatunk. A harmadik típusba az a hat település tartozik, amelyek puszta személynévből alakultak ki az -e képző segítségével (4,31%). Ezek közül a Nagykedén zajló kisebb felületű régészeti feltárások 11-12. századra keltezhető településnyomokat hoztak felszínre.59 Erdőfülén románkori templomot sejtünk. A többi település csupán leányegyház. Székelyvécke és Ulke a 13. században már létezett, Homoródremete a 14. század folyamán létesülhetett. Egéről nincsen régészeti adatunk. Szintén a korai helységek között tartják számon a -d képzős helyneveket, amelyek részben személynevekből alakultak ki (Recsenyéd, Etéd, Bencéd stb.) vagy földrajzi nevek kapcsán, a természeti nevekkel összefüggésben60 (Lókod, Küsmöd). Udvarhelyszéken 14 helységnek van hasonló származástörténete (10,07%). Ezek közül hat helységről nincsen régészeti adatunk, ugyanakkor Árpád-kori templom sem épült a területükön. 11-12. századi településnyomokkal rendelkezünk viszont Fenyéd, Kányád, Küsmöd, Recsenyéd, Farcád falvakból, amelyből az első három korai, a 12. században már működő templommal is rendelkezik. Korond, Zsákod, Siklód, Oklánd területéről egyelőre csupán 13. századi leletekkel rendelkezünk, ugyanakkor egyházilag mind a négy település független a középkor folyamán és rendelkezik templommal is. Egyetlen -d képzős település bizonyult későinek, Parajd, ahonnan a legkorábbi gyűjtött leletek aló. századdal kezdődtek.61 Ez egyben jelzi számunkra, hogy a helynevek tipológiai besorolása nem minden esetben megbízható, különféle okoknál fogva később is keletkezhetnek archaizáló típusok. Gyakoriak még az -s helynévképzőből kialakult településnevek (10 falu, 7,9%). Ezek egyrészt növénynévi alapszóból (Almás, Mogyorós), a terület vagy a település valamilyen egyedi sajátosságából, jellemzőjéből (Gyepes, Vágás) alakult ki.62 Kniezsa szerint a növénynevekből alakult helynevek eredetileg víznevek vagy dűlőnevek voltak, és csak másodlagosan, metonimikus névadással váltak helységnévvé.63 Udvarhelyszéken 10 hasonló településnevet számolhatunk össze, amelyek közül Almás, Száldobos és Vargyas románkori templommal rendelkezhetett. A többi település a középkor folyamán leányegyház, a reformációt követően építenek templomokat területükön. Gyepes, Firtosmartonos, Almás, Kénos, Vágás területéről Árpád-kori leletanyag került elő. A -c, -cs képzősök közül csupán kettő Bardóc és Kadács ismeretes. Ezeket az -s képző alakváltozataként tartják számon.64 Kadács területéről 11-12. századi kerámia került elő.65 Bardóc már a pápai tizedjegyzékben szerepelt. Szintén korai helynevek lenyomatát láthatjuk az olyan foglalkozásnevekben, mint a Lövéte- lövő, Dobó-parittyás, Solymos-solymár. Az elnevezés egy, a székelyek berendezkedése előtti királyi magánbirtokhoz köthető, amelynek köz59 Benkő 1992, 122. S3Kniezsa 1943, 118. 60 Bartha 1958, 103. 64Bényei 2012, 115. 61 Sófalvi 2012, 34. 65 Benkő 1992, 119. 62Bényei 2012, 95-96. RÉGÉSZET I ARHEOLOGIE IARCHAELOGY 35
