Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)
Szemle - P. Buzogány Árpád: Mitől otthonos nekünk Sóvidék, Marosszék?
MITŐL OTTHONOS NEKÜNK SÓVIDÉK, MAROSSZÉK? Barabás László: Az otthonosság gyökerei. Mentor Könyvek Kiadó, Marosvásárhely, 2015, 316 o. A parajdi születésű, Marosvásárhelyen élő Barabás László pedagógus, néprajzkutató korábban megjelent néprajzi tanulmányait gyűjtötte kötetbe a marosvásárhelyi Mentor Könyvek Kiadó Az otthonosság gyökerei címmel. A több, mint 300 oldalas kiadvány anyagát négy nagy fejezetbe sorolták be. A szerző az első fejezetben sóvidéki szokásokról, mesterségekről ír. A riportszerűen élő hangulatú írások a Szülőföldön, Sóvidéken összefoglaló címet kapták. A szerző emlékezését olvashatjuk a könyvben elsőként (A kapuban), a lírai hangulatú sorok szerint „azóta is az lenne a dolgom, amibe hat-hétévesen beleszoktattak. Csak időközben a seprű, a gereblye s a lapát írótollá és más hasonló, apró szerszámmá zsugorodott. A kapun ki-be járó, sürgölődő egykori gyermek pedig kapuban álló, on- nan figyelő felnőtté öregedett. ” Arra a gyűjtögetésre céloz Barabás László, amit régóta művel és amiről így fogalmaz: „Deresedő jövel talán tárgyilagosabban, de nem rokonszenv nélkül írhatok nagyapáink, apáink és gyermekeink, unokáink megtartó szokásvilágáról. A Sóvidék falvait, szülőföldemet járva úgy látom, úgy érzékelem: minden nemzedéki szakítás ellenére létezik összekötő láncszem, kapocs, híd az egymást követő generációk között. Az egyik összekötő kapocs éppen a hagyomány amelyben minden nemzedék megtalálhatja önmagát. ” A Szováta környéki gyermekek föttynyelvéről, az alsósófalvi fonók táncairól, a siklódi muzsikakészítésről, a pálpatakiak lakodalmáról, a sóvidéki férfiak harisnyájáról, a siklódiak eklézsiakövetéséről szóló riportok egy már nem létező világ biztonságát sejtetik meg a mai olvasóval is. Terjedelmes írás a sóvidéki leányok cselédkedéséről szóló. Olyan élményanyagot örökített meg, melyről a fiatalabb nemzedék alig hallott. .. Amint a leggyakoribb gyermekmunkába, az udvar- és utcaseprésbe beleszoktatták a szerzőt, és ezáltal apránként jobban megismerte környezetét, úgy tágítja a földrajzi határokat is a könyv következő fejezeteiben. A Szomszédolás néprajzi tájakon részben a Nyárád mente zöldségtermesztésről ismert településeit, a Murokország néven emlegetett vidéket mutatja be, illetve a karácsonyfalvi magyar és cigány közösségeket, a sóvidéki és szabédi királynézást, történeti és néprajzi szempontból pedig Marosszéket, a Mezőség néprajzi tagolódását. Kimondottan a népszokások leírását, változását találjuk a következő fejezetben (Népszokások életvilágában). A farsangi alakoskodás Segesvár környéki, gyergyói (Ditró) változatai, Nyárád menti (csutakhúzás Szentgericén), sóvidéki (farsangtemetés) sajátosságai után Kalendáris szokások Siklódon címmel a hagyományőrző falu közösségi eseményeit veszi számba a szerző, majd a szovátai bedehemezést meg a Nyárád mente és Kis-Küküllő vidéke húsvéti határkerüléseit. A kötet záró fejezete (Elődök nyomában) olyan tanulmányokat tartalmaz, melyekben a szerző a néprajzi kutatás történetét idézi fel. Szó esik folklorizálódott Petőfi-sorokról, Kriza János unitárius püspök szokáskutatásairól, a népi színjátékok kutatástörténetéről. Harmincnál több oldalnyi színes és fekete-fehér archív kép sorakozik a könyv végi mellékletben. Az olvasmányos, néhol a riportszerű nyomozás fordulataiban is bővelkedő tanulmányok egy részét népismereti írások megnevezéssel illeti a kiadvány alcíme. A sűrűn lábjegyzeteit tanulmányoktól eltérően Barabás László könyvbe gyűjtött közlései nem csupán, sőt elsősorban nem a szakemberek érdeklődését keltik fel, hanem mindenkiét, életkortól függően, aki jobban meg akarja ismerni ezt a két megyényi területet, ahová a szerző elkalauzol. P. Buzogány Árpád Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont Székelyudvarhely, Románia E-mail: zongota@ffeemail.hu SZEMLE I CRONICĂ l REVIEW 323
