Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)

Néprajz - Kicsi Noémi: „No, ez volt az élet történelem, ami így belevitt a kántorságba”

tor a katolikus egyházban című írásában.29 Ezeket a dallamokat és énekstílust nevezzük „gregorián” énekeknek, melyeknek különösen kiemelt szere­pük van a katolikus kántorképzésben, hiszen az Egyház zenei anyanyelvének tartják.30 31 Korszakalkotó újítás volt Arezzói Guidó talál­mánya, aki kidolgozta a terctávolságú vonalakra történő kottaírás rendszerét, azaz a szolmizációt. „Ettől kezdve a bencés kolostorokban hozzáértő sze­mélyek másolják a latin nyelvű és gregorián kottás szertartáskönyveket. Erre az időre esik a magyar nép keresztény hitre való térése” 31 — mondja Ferencz István. A magyar államiság keretei között műkö­dő első iskola 996 táján létesült a dunántúli Szent Márton hegyén, a mai Pannonhalmán. A „Codex Albensis” elnevezésű hangjelzett liturgikus éne­keskönyv a székesfehérvári káptalani iskolában készült a 12. század második felében. „A 15. szá­zad elejére a káptalani iskolák hálózata alkotta a magyarországi iskolarendszer gerincét (a kiemelke­dőbbek: Esztergom, Győr, Pozsony, Veszprém, Pécs, Eger, Nagyvárad, Gyulafehérvár).” Kiszélesedett a plébániai iskolák hálózata: a nagyobb telepü­léseken megjelentek a városi-plébániai iskolák, a városi polgárság igényeit is figyelembe vevő tan­anyaggal.32 Ezekben a kántor kanonok az iskola- igazgatói feladatokat látta el, míg a kántortanító a plebániális iskolák énekes feladatait végezte, aki laikus létére a falu képzett, fontos személye volt a plébános mellett. A 16. század utolsó évtizedeiben nagyon sok városi-plébániai iskola protestáns vezetés alá került, a nagyobb káptalani iskolákban tovább folytatták a három tagozatos iskolaszerkezetet, s a 17. század második felétől a reformátusok eze­ket nevezték „kollégiumnak”, az evangélikusok a 18. századtól „líceumnak”. „1588-ban az erdélyi országgyűlés törvényt hozott a jezsuiták Erdélyből való kiűzéséről. Báthori Zsigmond fejedelem ugyan újabb törvénnyel elérte, hogy 1598-ban visszatér­hessenek, de ezután 1603-ban végleg kiutasították őket Erdélyből. ”33 A katolikus egyházzenében korszakalkotó volt az 1651-es esztendő. Ekkor jelenik meg az első nyomtatott énekeskönyv a lőcsei nyomda kiadá­29 Ferencz 2010, 161. 30 Ferencz 2010, 162.; Verebényi 1993/1994, 504. 31 Ferencz 2010, 163. 32 Mészáros 1996, 13-15. „No, ez volt az élet történelem, ami így belevitt a kántorságba. 5. kép - Karácsonyi műsor alkalmával a templomban (András Márton az alsó sorban, középen) sában, a Cantus Catholici, Szőlősy Benedek je­zsuita szerkesztésében. Az első kiadás 80 latin és 112 magyar éneket tartalmazott nemcsak szöveg­gel, hanem gondosan nyomtatott kottákkal is.34 Az erdélyi katolikusok, akik bár állandó érint­kezésben álltak a királyi Magyarországgal, mégis önállóan őrizték meg és gyarapították népénekes ha­gyományukat. A csíksomlyói ferences, Kájoni János foglalta össze és szilárdította meg az erdélyi népéne­kes hagyományt az 1676-ban megjelent hatalmas munkájában, a Cantionale Catholicum-ban. Ez a mű az Erdélyben élő (ezen kívül pedig új, más for­rásokból, például a Cantus Catholiciből átvett) dara­bok reprezentatív „összkiadása” volt. Három kiadást ért meg - az első 1676-ban, a második 1719-ben és erős változtatásokkal 1805-ben megjelent harmadik kiadás, - csak az volt a kár, hogy ezek kottákat nem tartalmaztak. „Csupán egy száz évvel későbbi (1774) kézirat, a két leíró kántorról Deák-Szentes Kézirat-nak nevezett gyűjtemény ad lehetőséget arra, hogy a Kájoni- könyv dallamainak nagy részét rekonstruálhassuk. A Deák-Szentes leírás megbízhatóságát jelzi, hogy az I960 után készült népzenei magnetofon-felvételek nagyrészt a kézirattal azonos dallamvariánsokat hoztak napfényre a népi emlékezetből. ”35 Erdélyben a 17. század óta meghatározó je­lentőségű volt a csíksomlyói ferences központ­hoz kapcsolódó egyházzenei képzés. P. Simon Jukundián 1858-ban Csíksomlyón létrehozta az első erdélyi kántortanítóképzőt. „Kilencvenéves fennállása alatt az intézet közel 1200 kántornak adott oklevelet. 1948-ban bezárták, s ekkortól min­33 Mészáros 1996, 19. 34 Dobszay 1995, 20. 35 Dobszay 1995, 21. NÉPRAJZ I ETNOGRAFIE l ETHNOGRAPHY 253

Next

/
Oldalképek
Tartalom